GazdaságSzerző: index 2026. 07. 21. 5 percnyi olvasás
Egyelőre azonban nem lépett az új kormány.
A választási kampány utolsó heteiben az Orbán-kormány szinte minden politikai kérdést az orosz–ukrán háború kérdésén keresztül értelmezett. Az Ukrajnával szembeni fellépés a kormányzati kommunikáció egyik központi elemévé vált, miközben a Barátság kőolajvezeték körül kialakult vita újabb lehetőséget kínált arra, hogy az Orbán-kormány látványos ellenlépéseket helyezzen kilátásba. A korábbi kormány narratívája szerint Ukrajna szándékosan nem indította újra a vezetéket, noha az korábban az orosz támadások során sérült meg.
Válaszul több intézkedés is napirendre került – természetesen nem Oroszországgal, hanem Ukrajnával szemben –, amelyek közül a legnagyobb visszhangot a dízelexport korlátozása váltotta ki. Az intézkedés hatása azonban eleve erősen kérdéses volt. A Magyarországról kieső mennyiséget az ukrán piac viszonylag gyorsan más forrásokból tudta pótolni. A nyilvánosság figyelmét eközben elkerülte egy másik döntés, amely ugyan jóval kevesebb visszhangot kapott, az energiaszektor szereplői szerint azonban messze komolyabb következményekkel járt. Ez már közvetlenül érintette a magyar földgázpiac működését.
A korábbi kormány veszélyhelyzeti rendeletben tiltotta meg azoknak a földgáz-kapacitásaukcióknak a kiírását, amelyek a magyar–ukrán határkeresztező vezeték szállítási kapacitásainak értékesítését szolgálták volna a július 1. és október 1. közötti időszakban. A döntés elzárta volna a lehetőséget a földgáz ezen az útvonalon történő szállítása elől, hiszen a kapacitások lefoglalása nélkül kereskedelmi tranzitra sem volt lehetőség. Egyébként ennek ellenére az aukciót megtartották, vélhetően a vonatkozó uniós szabályozást követve.
Energetikai forrásainktól úgy hallottuk, hogy ez megnyugtatta a piacot, ez Azt üzente, hogy a földgázszállítás működését végső soron nem írhatják felül a pillanatnyi politikai vagy kampánycélokat szolgáló döntések.
A március 25-i intézkedéscsomag azonban nem merült ki ennyiben. A szakmai körökben talán még nagyobb értetlenséget váltott ki a másik rendelkezés, amely 200 millió köbméter földgáz kötelező betárolását írta elő a földgázszállító számára – egy olyan szereplőnek, amelynek alaptevékenysége nem a földgázkészletezés.
tehát arra az esetre, ha Ukrajna felé nem lehet gázt szállítani, több piaci szereplő számára kötelező tárolási előírásokat vezetett be. még olyan vállalatoknak is, amelyeknek egyáltalán nincs saját gáztárolójuk.
Orbán Viktor akkori miniszterelnök drámai hangon, de a rá jellemző határozottsággal így jelentette be az intézkedést: „Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség. Ezért a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk.” Egyébként az Orbán-kormány által bevezetett intézkedések nem érték el a kívánt célt, a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállítása nem ezeknek volt köszönhető.
A döntések első pillantásra technikai részletkérdésnek tűnhetnek. Valójában azonban jól mutatják, hogyan próbálta a korábbi kormány a politikai konfliktusait az energiaszektor szabályozásán keresztül érvényesíteni – és azt is, hogy ezeknek a lépéseknek milyen, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert következményei lettek. Holoda Attila energetikai szakértő egy korábbi podcastban a Magyar Hang stúdiójában arról beszélt, hogy szerinte az előző kormány félreértelmezte a földgázszállítás működését.
Ennél már csak az a meglepőbb, hogy A kormányváltást követően a veszélyhelyzeti intézkedések többségét visszavonták, de a földgázszállítóra előírt tárolási kötelezettség megmaradt.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek nincsenek saját gáztárolói, ha tárolási kötelezettséget írnak elő számára, azt csak úgy tudja teljesíteni, ha megvásárolja az előírt mennyiséget egy kereskedőtől és ehhez tárolókapacitást is beszerzi a Magyar Földgáztároló Zrt.-től.
Ilyen gyakorlat ugyanakkor Európában gyakorlatilag nem létezik. Egy kötelező tárolás ugyanis olyan többletköltséget jelentene az FGSZ számára, amely végső soron a tranzitdíjakban jelenne meg. Emiatt megdrágulhat a tranzit, és a kereskedők inkább más régiós útvonalakat választanak. Olyan országok, mint Szlovákia vagy Ukrajna, amelyek eddig Magyarországon keresztül is kapták a gázt, könnyen más irányba fordulhatnak.
Összességében az ilyen lépések ronthatják Magyarország földgázpiaci pozícióit és végső soron megjelenhetnek a rendszerhasználati díjakban is. Ez különösen érzékeny kérdés, mert a földgázszállító rendszer jelentős része magas, jórészt fix fenntartási költségekkel működik.
ha kevesebb gáz halad át a hálózaton, ugyanazokat a költségeket kisebb szállított mennyiségre kell szétosztani, ami további díjemelést eredményezhet.
A rendszerüzemeltető bevételeit a szabályozott rendszerhasználati díjak biztosítják, működését pedig a hatóság szigorúan felügyeli. A szabályozás szerint az FGSZ-nek annyi bevételt kell beszednie, amennyi fedezi az indokolt költségeit, emellett csak egy előre meghatározott, korlátozott mértékű nyereséget realizálhat.
Tehát ebben a rendszerben ekkora tárolási kötelezettség – amely a jelenlegi földgázárak mellett becsléseink szerint 45–50 milliárd forintos kiadást jelentene a gáz megvásárlásával, betárolásával és finanszírozásával együtt – végső soron megjelenik a rendszerhasználati díjakban.
Már önmagában az is szokatlan, hogy egy földgázszállítót köteleznek készletezésre. A rendszerüzemeltető ugyanis nem földgázkereskedő, nem erre a tevékenységre hozták létre. Az európai szabályok nem tiltják, hogy egy szállítócégnek legyen tárolóvállalata, de ezek a tevékenységek minden esetben elkülönülnek egymástól. A magyar tárolói töltöttség az AGSI adatai szerint nagyjából a tavaly ilyenkori szinteknek felel meg (nagyjából 57 százalék), és európai szinten kiemelkedőnek számít. Emellett a kötelezően előírt 200 millió köbméter földgáz nagyjából négy téli nap fogyasztásának felel meg. Ez a mennyiség nem befolyásolja az ország ellátásbiztonságát, miközben a rendszer működésére és a tarifákra jelentős többletterhet róhat.
(Borítókép: Orbán Viktor 2026. június 13-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Napi