BelföldSzerző: index 4 napja 3 percnyi olvasás
A rendőrség csalás gyanújával nyomoz.
Magyar állampolgárok személyes és üzleti adatait használhatták fel visszaélésekhez a budapesti Yunus Emre Intézetben – számolt be a 24.hu. A lap több, a török–magyar kulturális kapcsolatokban dolgozó forrása szerint olyan számlákat számolhattak el a nevükben, amelyeket valójában soha nem állítottak ki, és az érintett időszakban semmilyen munkát nem végeztek az intézetnek.
Bő fél évvel ezelőtt rákérdeztek nálam egy bizonyos számú számlára, hogy az megvan-e nálam. Nekem akkor tűnt fel, hogy ilyen számla nem létezik
– mondta a lapnak az egyik érintett. Elmondása szerint az intézettől telefonon keresték azzal az indokkal, hogy tavaly óta új igazgató vezeti az intézményt, és „szeretnék a számlákat, meg a pénzügyeket rendbe tenni”.
A feltételezett visszaélések még az intézet korábbi igazgatójának időszakára nyúlhatnak vissza. A magyar rendőrség az egyik érintett feljelentése alapján csalás gyanújával nyomoz, egyelőre azonban nem történt gyanúsítotti kihallgatás, miközben az ügyet a török igazságszolgáltatás is vizsgálja.

A Yunus Emre Intézet a 24.hu megkeresésére érdemben nem kommentálta a történteket, mindössze azt közölte, hogy „az érintett eljárások eredményességének, valamint azok szabályszerű és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében” nem nyilatkoznak.
Az ügy hátterében egy ennél jóval nagyobb törökországi botrány is kirajzolódik. A számos országban kulturális intézeteket működtető közérdekű alapítvány feltételezett visszaéléseiről már évekkel ezelőtt írt a török sajtó, az ügyet feltáró újságírót pedig átmenetileg börtönbe is zárták; a vizsgálati iratokban és a török médiában Magyarország, illetve a budapesti intézet is szerepelt.
A feltételezett visszaélések miatt eddig több tucat ember, köztük magas rangú török tisztviselők ellen indult eljárás,
a teljes kár összegét pedig 630 millió 145 ezer török lírára,
mintegy 4,1 milliárd forintra becsülték.
A botrány főként külföldi intézetek építési és felújítási munkáihoz kapcsolódik, és a források szerint éppen a budapesti intézet épületén is zajlottak munkálatok az érintett időszakban; a volt igazgatót időközben Libanonba helyezték át, egyik ismerőse pedig úgy jellemezte: „a legkisebb hal volt a történetben”, míg egy másik forrás szerint „ahhoz is engedélyt kért, hogy levegőt vegyen”.