GazdaságSzerző: vg 4 napja 5 percnyi olvasás
Kármán András bejelentette az első megszorító intézkedéseket.
Kármán András szerint az előző kormány által elfogadott költségvetés számai már az év elején elszakadtak a gazdasági folyamatoktól, és beavatkozás nélkül 8,3 százalékra emelkedett volna az idei deficit. A pénzügyminiszter parlamenti expozéjában az előző kabinet gazdálkodását tette felelőssé a kialakult helyzetért, a költségvetési tervezést vágyvezéreltnek nevezte, és azt állította, hogy a választások előtt tíz- és százmilliárdokat költöttek el valós fedezet nélkül. Kármán 703 milliárd forintos kiigazítással számol, a hiánycélt pedig 7,5 százalékra emeli, miközben súlyos milliárdokkal vághatják vissza két nagyberuházás költségeit is.
A pénzügyminiszter az idei költségvetés átírását azzal indokolta az Országgyűlés előtt, hogy az eredeti számok már nem tükrözték a valós gazdasági helyzetet. A 2026-os büdzsét tavaly júniusban még a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadták el. A tárca átvilágítása alapján azonban kormányváltás és korrekciós intézkedések nélkül 8,3 százalékos deficit alakult volna ki – véli.
Kármán megjegyezte, már az átadás-átvétel során egy 6,8 százalékos várható hiányt mutató előrejelzéssel találkoztak. A romlást több tényezővel magyarázta, ide sorolva a szerinte túlárazott szerződéses kötelezettségeket, az állami kiadásokat és a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményt.
A már említett átvilágítás a tárca számításai szerint a GDP további 0,4 százalékának megfelelő, korábban eltitkolt vagy alábecsült hiánynövelő tételt azonosított. Kármán ezek között említette
A miniszter szerint ezek figyelembevételével már 7,2 százalékos hiánnyal kellett volna számolnia az előző kormánynak.
A tárcavezető kitért a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, az RRF forrásainak költségvetési kezelésére is. A korábbi büdzsé 969 milliárd forintnyi, a GDP mintegy 1,1 százalékának megfelelő RRF-bevétellel számolt.
A tárcavezető szerint az előző kabinet gazdasági prognózisai is hozzájárultak a költségvetési helyzet romlásához. A 2026-os büdzsé 4,1 százalékos idei GDP-növekedéssel készült, Kármán viszont jelenleg 2 százalék körüli bővülést tart reálisnak.
Mint mondta: a választások előtti költekezés, a túlbecsült gazdasági növekedés, a szerződések többletköltségei és az uniós bevételek együttesen vezettek volna a 8,3 százalékos hiányhoz.
Kármán szerint az új kabinet az első hónapokban 0,8 százalékponttal javította a hiánykilátásokat. Ebben szerepet tulajdonított az Európai Unióval rendezett viszonynak és a nyáron megkötött RRF-megállapodásnak, amely a kormány számításai szerint önmagában 0,5 százalékponttal javítja az államháztartási egyenleget.
A pénzügyminiszter a választások után erősödő forintot és az állampapírhozamok csökkenését is az új kormány intézkedéseivel, illetve a befektetői megítélés változásával kötötte össze. Ezek hatását a GDP 0,1 százalékára becsülte.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a kekvák átalakítása további 0,2 százalékpontos javulást jelent a kormány számításai szerint. Így alakult ki a júliusban közölt 7,5 százalékos várható deficit, amelyet most a költségvetési törvényben is rögzítenének.
A kormány a hiánycsökkentés jelentős részét az állami kiadások és korábban vállalt kötelezettségek felülvizsgálatával akarja elérni. Kármán közlése szerint a módosítás 403 milliárd forintnyi konkrét, már meghozott egyenlegjavító intézkedést tartalmaz.
A szerződések felülvizsgálatából 88 milliárd forintos megtakarítással számolnak. Ebből 72 milliárd forint az űrkutatási szolgáltatási díjhoz kapcsolódik, további 16 milliárdot informatikai és kommunikációs kiadások csökkentésével takarítanának meg.
Egyes belföldi és külföldi támogatások, illetve gazdaságtámogatási programok átalakítása 57 milliárd forinttal javíthatja az egyenleget. Az állam saját működésén további 41 milliárdot spórolna a kabinet.
Ide sorolta Kármán a képviselői illetményalap csökkentését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, egyes állami intézmények gazdálkodásának átalakítását és a külképviseleti működés racionalizálását.
A legnagyobb megtakarítást a beruházások felülvizsgálatától várja a kormány. Ez összesen 217 milliárd forinttal javíthatja az idei egyenleget.
A pénzügyminiszter szerint a projektek költségét, ütemezését és társadalmi megtérülését értékelik újra. A vizsgált tételek között van a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés, a mohácsi Duna-híd és több honvédelmi szerződés.
A 403 milliárd forintnyi már azonosított intézkedésen felül további 300 milliárd forintos megtakarítási cél szerepel a törvényjavaslatban, ám ennek pontos tételeit egyelőre nem határozta meg a pénzügyminiszter.
A kormány az év hátralévő részében keresi meg ezeket a kiadáscsökkentési lehetőségeket a felügyelete alatt álló költségvetési fejezetekben.
Így összesen 703 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,8 százalékával javítanák az idei költségvetési egyenleget.
A vízhiány az ország csaknem teljes területét érinti, és a tárcavezető szerint a mezőgazdasági károk mellett az energiaellátáson keresztül is közvetlen költségvetési terhet okozhat.
Kármán András szerint az alacsony folyóvízszintek miatt kieső hazai villamosenergia-termelést részben drágább forrásokból kellett pótolni, ami a költségvetési kiadásokat és az állami vállalatoktól származó bevételeket egyaránt érinti.
A kormány ezért 500 milliárd forintos haváriaalapot hoz létre. Ebből az aszály, egy esetleges energiakrízis és más, előre nem látható külső események költségeit fedeznék. Ha az összeget nem használják fel teljes egészében, a fennmaradó rész csökkenti az éves hiányt, más célra nem költik el.
A módosított költségvetés tartalmazza a Tisza-kormány első szociális intézkedéseinek hatását is. A tárcavezető elmondása szerint öbb mint 400 ezer rászoruló gyermek számára 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanak, ami idén 40 milliárd forintba kerül.
A vényköteles gyógyszerek áfamentességének idei nettó költségvetési hatása 2 milliárd forint. A tűzifa áfakulcsát 27-ről 5 százalékra csökkentik, a szociális tűzifa keretét pedig megduplázzák. Utóbbi intézkedések 21 milliárd forintba kerülnek.
A három tétel összesen 63 milliárd forinttal terheli az idei büdzsét, melynek fedezetét a pénzügyminiszter tájékoztatása szerint részben a kiadások felülvizsgálatával elért megtakarítások teremtik majd meg.
A módosított költségvetés 7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol 2026-ra. A központi alrendszer kiadási főösszege 49 025 milliárd, bevételi főösszege 41 915 milliárd forint, a pénzforgalmi deficit 7110 milliárd forint lesz. Az eredményszemléletű ESA-hiánycél a GDP 7,5 százaléka.
Kármán magasnak nevezte ezt a szintet, és közölte, hogy a kormány 2027-ben jelentősen csökkentené a deficitet. A magasabb hiány és az alacsonyabb nominális GDP miatt az államadósság-ráta a 2025 végi 74,6 százalékról 2026 végére várhatóan 77,5 százalékra emelkedik – közölte Kármán András.
Prognózisa szerint nominálisan az államadósság 64 913 milliárdról 71 518 milliárd forintra nőhet egy év alatt, vagyis 6605 milliárd forinttal. A pénzügyminiszter szerint 2026 feladata a költségvetés stabilizálása, 2027-től pedig ismét csökkenő pályára állítanák a GDP-arányos államadósságot.
A kormány a 2027-es költségvetés előkészítésével együtt benyújtja középtávú költségvetési-strukturális tervét. Ebben olyan kiadási és hiánypályát határoznának meg, amely megfelel az uniós szabályoknak és biztosítja az adósságráta tartós csökkentését. Kármán célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse a maastrichti kritériumokat, amihez alacsonyabb hiányt és csökkenő államadósság-rátát tart szükségesnek.
A nap folyamán megírtuk, augusztusban az államháztartás központi alrendszere, történelmi rekordnak számító 2311,2 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Ezzel nyolc hónap után már az eredeti hiánycél több mint 122 százalékánál tart a költségvetés, miután az augusztusi hiánnyal együtt az éves pénzforgalmi deficit elérte az 5169,1 milliárd forintot.
Ezzel összefüggésben Kármán András Facebook-bejegyzésében elismerte, hogy ijesztő adatnak tűnhet az augusztusi hiány, de mint írja, "a szám mögött egy jó hír húzódik: az összeg túlnyomó részét, 2186,9 milliárd forintot a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó előfinanszírozás teszi ki".
Vagyis most fizetik ki azokat a fejlesztéseket, amelyekre a hozzájuk tartozó uniós forrás remélhetőleg majd decemberben megérkezik.
A tárcavezető magyarázata szerint: ez tehát nem elszálló költekezés, hanem időzítési kérdés. Ha ezt az egyszeri tételt kiszűrjük, az augusztusi hiány mindössze 124,3 milliárd forint – a korábbi évekkel összevetve kedvező adat.
A pénzügyminiszter bejegyzésében egyúttal ígéretet tett, hogy mostantól a havi jelentéshez részletes táblázatokat is közzé fognak tenni a transzparencia jegyében.
Napi