GazdaságSzerző: vg 4 napja 2 percnyi olvasás
Kritikus helyzet alakult ki Budapesten: kotrással mentették meg az erőmű vízellátását
A Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) közlése szerint a beavatkozást rekordgyorsasággal készítették elő. A szakemberek mindössze két nap alatt megtervezték és előkészítették a szükséges munkálatokat, amelyeket augusztus első hetében végeztek el a Lágymányosi-öböl mintegy 50 méteres partszakaszán. A medret 50–100 centiméterrel mélyítették meg a megfelelő technológia alkalmazásával, a jogszabályi előírások betartása mellett. A kotrás során 300–400 köbméter hordalékot termeltek ki, amelyet a partélen terítettek szét.
A Kelenföldi Erőmű több mint 110 éves történetében korábban még nem fordult elő, hogy a biztonságos üzemeltetés érdekében kotrással kellett volna biztosítani a vízellátást.
A lépésre azért volt szükség, mert az erőmű a villamosenergia-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből nyeri. A folyamatos hűtő- és nyersvízellátás az erőmű berendezéseinek biztonságos működésének alapfeltétele. Ha a vízutánpótlás elégtelenné válik, az komoly üzemzavarokat okozhat, és végső soron a termelés biztonságát is veszélyeztetheti.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a rekordhőség miatt az ország villamosenergia-igénye is jelentősen megemelkedett. Az erőmű szakembereinek így egyszerre kellett kezelniük
A Kelenföldi Erőmű a Budapesti Erőmű Zrt. három erőművének egyike, ahol földgáz alapú hő- és villamosenergia-termelés zajlik. Az erőmű összesen 41 150 lakás, valamint mintegy 1800 egyéb felhasználó hő- és melegvíz-ellátásában játszik szerepet. A létesítmény 368 megawatt hőteljesítménnyel és 177,8 megawatt villamosenergia-teljesítménnyel rendelkezik.
Az erőmű több budapesti távhőkörzet ellátásában vesz részt, így az Őrmező, Gazdagrét, a Lágymányosi lakótelep, a Budai Vár, Ferencváros és Józsefváros távhőszolgáltatásában is fontos szerepet tölt be.
A Kelenföldi Erőmű a távhőszolgáltatásban nemcsak hőt termel, hanem úgynevezett rendszerszolgáltatásokat is biztosít. Ezek közé tartozik a távfűtési hálózat keringtetése, a nyomástartás, valamint a pótvíz betáplálása is.
A vállalat szerint a rendkívüli beavatkozás ellenére a nyári lakossági melegvíz-ellátás zavartalan maradt. A munkálatok során arra is ügyeltek, hogy a kotrás a környéken élők és dolgozók számára a lehető legkisebb zajterheléssel járjon.
A beavatkozás ráadásul nemcsak az energiatermelés szempontjából volt fontos. A vízkivétel folyamatos áramlást biztosít az öbölben, ezáltal mesterségesen cseréli és oxigénnel dúsítja az álló vizet. Ez az erőmű szerint az öböl élővilágának fennmaradását is segíti.
A kelenföldi helyzet jól mutatja, hogy a szélsőségesen alacsony dunai vízállás milyen közvetlen gazdasági és energetikai kockázatokat jelenthet. A probléma néhány héttel korábban a Paksi Atomerőmű működését is súlyosan érintette.
A Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja csak fokozatosan tudott visszatérni a teljes kapacitású termeléshez, miután a Duna alacsony vízállása miatt a hűtéshez szükséges vízellátás veszélybe került. A termelést emiatt közel egy hónapon keresztül fokozatosan csaknem nullára kellett csökkenteni.
A helyzet végül enyhült, miután ismét több víz érkezett a Dunán, de a biztonságos működésben fontos szerepet kapott a Paks közelében építeni kezdett fenékküszöb is. A műtárgy visszatartja a vizet az atomerőmű környezetében, így kedvezőtlen vízállás mellett is javítja a hűtés feltételeit.
Mint megírtuk, augusztus végén a MAVIR visszavonta az áramellátás krízishelyzeti besorolását, miután a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással termelt. Ezzel az országos áramellátásban kialakult rendkívüli helyzet megszűnt, a Duna alacsony vízállása azonban továbbra is komoly kockázatot jelent azokra az energetikai létesítményekre, amelyek működéséhez elengedhetetlen a folyó megfelelő vízhozama.
A Kelenföldi Erőmű esetében most egy viszonylag gyors és 20 millió forintos beavatkozással sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt. A történtek ugyanakkor újabb figyelmeztetést jelentenek arra, hogy a szélsőséges időjárás és a tartósan alacsony vízállás már az energiabiztonságot is közvetlenül érintheti.
Napi