GazdaságSzerző: vg 4 napja 3 percnyi olvasás
Magyarországon a digitális figyelemelterelés mértéke alacsonyabb az OECD átlagánál.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az adatok az oktatás globális válságát jelzik. A 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-mérés ezúttal is a matematikai és szövegértési készségeket, valamint a természettudományos ismereteket vizsgálta, utóbbi terület 2025-ben kiemelt szerepet kapott.
A magyar tanulók szövegértésből átlagosan 452 pontot szereztek, szemben az OECD 461 pontos átlagával. A magyar eredmény Franciaország, Horvátország, Norvégia és Szlovákia teljesítményéhez áll közel – közölte a tárcavezető.
Még látványosabb a változás, ha a három évvel korábbi eredményhez hasonlítjuk az adatokat. Magyarország szövegértési átlaga 21 ponttal zuhant 2022-höz képest. A mérésben részt vevő országok átlaga 14 ponttal csökkent, és mindössze 14 országban következett be legalább húszpontos visszaesés, Magyarország ebbe a csoportba került – mutatott rá Lannert.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője szerint a PISA-mérések 2000-es indulása óta most születtek a legalacsonyabb nemzetközi eredmények mindhárom vizsgált területen. A magyar számok közül a szövegértés alakulását nevezte különösen aggasztónak.
Az OECD a visszaesés egyik fontos okát a főosztályvezető az olvasási szokások átalakulásában látja. Az élményszerző, hagyományos olvasás háttérbe szorult, a digitális tartalomfogyasztás súlya pedig jelentősen megnőtt. A közösségi média gyors, folyamatos pörgetése Velkey Kristóf szerint veszélyeztetheti azt a képességet, amely az összetett szövegek és adatok elmélyült feldolgozásához szükséges.
Lannert Judit is a digitális eszközhasználat erősödését emelte ki a romló szövegértési eredmények egyik háttereként. Magyarország ebből a szempontból valamivel kedvezőbb helyzetben van: a digitális figyelemelterelés mértéke alacsonyabb az OECD átlagánál. A miniszter ezt részben azzal magyarázta, hogy az oktatási intézmények 90 százalékában korlátozzák a mobiltelefonok használatát.
A kormány számára külön figyelmeztető jel, hogy a magyar oktatás regionális pozíciója is romlik – hívta fel a figyelmet Lannert Judit, megjegyezve, hogy a cseh, a lengyel és az észt diákok eredményei egyaránt jobbak a magyar tanulókénál.
Természettudományokból Magyarország 480 pontos átlagot ért el. Az OECD átlaga 486 pont volt, a különbség statisztikailag nem szignifikáns. A magyar eredmény
teljesítményével került egy csoportba, Ausztria, Csehország és Lengyelország azonban magasabb pontszámot ért el. A nemzetközi mezőnyt ezen a területen a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán vezetik. Európában Észtország diákjai szerepeltek a legerősebben.
Matematikából a magyar tanulók 459 pontot értek el, az OECD átlaga 463 pont lett, e különbség itt sem számít statisztikailag jelentősnek. A 2022-es magyar eredményhez képest azonban kilencpontos visszaesés történt. wA három vizsgált terület közül egyedül a természettudományos teljesítmény maradt lényegében változatlan három év alatt.
A PISA-adatok másik kedvezőtlen fejleménye a legjobban teljesítő tanulók arányának csökkenése. Lannert Judit szerint ez a hazai tehetséggondozás átalakítását teszi szükségessé.
Komoly kihívást jelent az alulteljesítő diákok helyzete is, mely kapcsán az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra arányuk 15 százalék alá csökkenjen. A legfrissebb PISA-eredmények alapján a tagállamok jelenleg távolodnak ettől a céltól.
Velkey Kristóf arra figyelmeztetett, hogy az alulteljesítő tanulók esetében különösen magas annak kockázata, hogy nem alakulnak ki megfelelően a továbbtanuláshoz és később a munkaerőpiaci boldoguláshoz szükséges alapvető készségek.
A kormány az új nemzeti alaptantervtől vár javulást. Lannert Judit szerint a készülő NAT az alapvető kompetenciák megerősítésére helyezi majd a hangsúlyt, ezen keresztül próbálják javítani a szövegértést is. Az új alaptanterv kidolgozása várhatóan másfél évet vesz igénybe.
A mesterséges intelligencia oktatási használatára szintén külön szabályozási keret készül. A minisztérium egy AI-stratégia megalkotásán dolgozik, amely a technológia megfelelő alkalmazását segítené az oktatásban.
Ugyanakkor a PISA-felmérés több kedvező magyar sajátosságot is feltárt. A diákok válaszai alapján a magyar pedagógusok az OECD más országaiban dolgozó kollégáikhoz képest nagyobb figyelmet fordítanak tanulóikra. A magyar gyerekek fegyelmezettsége ugyancsak átlag feletti, ráadásul ez a mutató az elmúlt évtizedben tovább javult.
A családi háttér egyik változása már jóval kedvezőtlenebb képet mutat. A magyar szülők egyre ritkábban beszélgetnek gyerekeikkel az iskoláról. A minisztérium ezért külön munkacsoport létrehozását tervezi, amely a szülők megszólításával foglalkozik majd. Kiemelkedően szerepeltek a magyar tanulók a környezettudatosság területén.
A diákok 86 százaléka gondolja úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, az OECD átlaga 81 százalék. A magyar fiatalok 67 százalékát érdekli az is, hogy későbbi munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez. Nemzetközi átlagban ez az arány 62 százalék.
A magyar tanulók 5 százaléka számolt be arról, hogy az előző tizenkét hónapban online zaklatás érte, más típusú zaklatást pedig minden ötödik diák tapasztalt, a jelenség Magyarországon és az OECD egészében erősödik. Az oktatási tárcánál szakmai munkacsoport kezdett dolgozni a probléma kezelésén.
Napi