BelföldSzerző: magyarnemzet 4 napja 3 percnyi olvasás
Hárommillió választó akaratát írnák felül.
2006 júniusában Gyurcsány Ferenc átfogó államreformot javasolt az Országgyűlésnek. Ennek részeként 2009-től megszűntek volna a megyei közgyűlések, amelyeket 2006-ban már csak három évre választottak volna. A megyei szint helyett a gyurcsányi tervek szerint 2009-től régiós gyűléseket választottak volna. Azonban kétharmados többség hiányában a szocialista miniszterelnök nem tudta eltörölni a több százéves önkormányzati intézményt, amely a reformkorban lényegi szerepet játszott a magyar önállóság megerősítésében és a polgárosodásban. Erről a szintről indult például Deák Ferenc vagy Kossuth Lajos pályája is, Kölcsey Ferenc pedig Szatmár vármegye közgyűlésének a tagja volt.
Ruff Bálint jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter a gyurcsányi időszakban, 2006-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott jogi és szakpolitikai tanácsadóként, majd 2007-től az SZDSZ-es Fodor Gábor kabinetfőnöke lett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. Az elmúlt napokban önkormányzati államtitkárrá kinevezett Hoffman István pedig a szociális ügyekért felelős minisztériumban dolgozott köztisztviselőként 2010 előtt.
Ennek tükrében külön figyelemreméltó, hogy a szocialista kormány nyomában haladva kedden Magyar Péter bejelentette a parlamentben: „Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.”
A megyei önkormányzatoknak ugyanakkor valójában fontos feladatok van az európai uniós TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) források elosztásában. Ők koordinálják és alakítják ki a helyi integrált területi programokat, amelyekre összesen mintegy 1960 milliárd forint áll rendelkezésre az uniós hétéves költségvetés keretében. A pénzek olyan helyi célokra mennek, mint a helyi gazdaságfejlesztés, a turizmus és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, energetikai korszerűsítések, zöldfelület-fejlesztések és fenntartható energiagazdálkodás, vagy éppen szociális, egészségügyi, nevelési intézmények megújítása, illetve foglalkoztatási együttműködések működtetése.
Kérdés, hogy Magyar Péter kormánya milyen keretek közt akarja ezeket a fejlesztési programokat továbbműködtetni, illetve, hogy mit szól Brüsszel az átalakításokhoz.
Az Európai Unió ugyanis 1992-ben beiktatta joganyagába a szubszidiaritás elvét. Eszerint a döntéseket a polgárokhoz legközelebbi, a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.
Szintén probléma lehet a Tisza-kormány számára, hogy a hatályos alaptörvény 33. cikke rögzíti: „A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.” A 34. cikk pedig kimondja, hogy „Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a vármegyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.” A megyei közgyűlések kiiktatása tehát újabb alkotmánymódosítást igényel.
Ráadásul 2024 júniusában az állampolgárok rekordrészvétel mellett választottak megyei képviselőket. Bár ezen testületek tagjaira a főváros és a megyei jogú városok lakói nem szavazhattak, a Fidesz–KDNP megyei listái összesen így is 1 664 079 szavazó bizalmát kapták meg, így mind a 19 vármegyében többségbe kerültek. Az akkori kormánypártok a megszerezhető 381 vármegyei közgyűlési mandátumból 227 helyet nyertek el országosan.
Emlékezetes, hogy Magyar Péter 2024. május 7-én, az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy bár összegyűjtötték az induláshoz szükséges aláírásokat, nem indulnak el ezen a választáson. „Közösségünk vezetése vállalva azt, hogy ezzel sok segítőnknek és támogatónknak is csalódást okozunk, úgy döntött, hogy a Tisza Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megőrzése érdekében nem indul a megyei közgyűlési listákért, nem ad le a választási irodákhoz megyei listákat.” – írta az akkori ellenzéki politikus. A Tisza Párt elnöke akkor arra hivatkozott, hogy „sajnos a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő ahhoz, hogy minden jelölt múltját és motivációját tökéletesen fel tudjuk deríteni”. A fővárosi közgyűlési választáson ugyanakkor elindultak Magyar Péterék, képviselőik most is ott ülnek a budapesti testületben.
Végül egyelőre az is tisztázatlan, hogy a Tisza és annak a Gyurcsány-kormány idejében már pozícióban ülő képviselői mennyiben másolják majd a 2006-2010 között mintát. Miután ugyanis 2006 őszén a Fidesz–KDNP tartolt a megyei közgyűlési választásokon, Gyurcsány a fejlesztési pénzek elosztását a megyei szintről inkább a Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz helyezte. A tanácsokban kormánydelegáltak is helyet kaptak, a szocialista centralizációt jól mutatta, hogy a tanácsokat MSZP-s politikusok vezették, például Molnár Csaba, aki később a Demokratikus Koalícióba is követte főnökét.
A megyei közgyűlések pénzelosztási hatáskörét végül az Orbán-kormány 2012-ben állította helyre, érvényesítve a szubszidiaritást. Ezt követheti tehát 2026-tól vagy 2027-től újra a korábbi szocialista centralizációs logika, felülírva azon 3,1 millió választópolgár akaratát, akik 2024-ben öt évre választották meg a megyei képviselőiket.
Napi