Benyújtotta lemondását elnöki tisztségéről és kormánytisztviselői jogviszonyáról az oktatási és gyermekügyi miniszternek Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke október 1-jei hatállyal. A hivatal keddi tájékoztatása szerint Brassói Sándor 2020. szeptember 1-je óta vezeti elnökként az Oktatási Hivatalt.

„Hangsúlyosan kijelentem, hogy lemondásomnak nincs sem politikai, sem személyes konfliktusban gyökerező oka. Sokan tudják, hogy pártokon kívül álló vezető voltam és vagyok” – fogalmazott a közleményben a leköszönő elnök, aki felidézte: pályája során tizenkét oktatásügyért felelős miniszterrel dolgozott együtt kilenc egymást követő kormányzat alatt. Azt írta, hogy döntése mögött elsősorban emberi tényezők állnak, több mint negyvenévnyi közszolgálati munkavégzés után már egy ideje nem tudta ugyanazzal az energiával és teljes odaadással ellátni felelősségteljes feladatát.

Szakemberek

A közleményben az OH elnöke emlékeztetett, hogy több mint négy évtizede dolgozik a magyar oktatási ágazatban, ebből 28 évet a magyar államigazgatásban töltött vezetőként, 11 évet pedig az Oktatási Hivatalban elnökhelyettesként, illetve elnökként. Utóbbi a pályája egyik legfontosabb és legnehezebb időszaka volt – közölte.

Brassói Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben innovatív lépésekkel korszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá tették mind a hivatal, mind a köznevelési és a felsőoktatási ágazat működését.

A távozó elnök kitért arra is: lemondásának nincs köze a Déryné Programmal kapcsolatos hírekhez. A Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel miniszteri utasításra bontott szerződést szeptember 4-én az OH.

Konfliktus

Ahogy arról beszámoltunk, az Oktatási Hivatal és a Déryné Program együttműködése 2026 nyarán indult: a megállapodás lehetővé tette volna, hogy a Déryné színházi, drámapedagógiai és oktatási anyagai – többek között óravázlatok és videók – bekerüljenek az iskolai oktatásba. A program ezt fontos lehetőségként értékelte, mert egyik célja, hogy a színházi élményt minél több gyermekhez és fiatalhoz eljuttassa. A kezdeményezés azonban rövid idő alatt komoly szakmai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a színházi szakma egy része kifogásolta, hogy egy, a Vidnyánszky Attila nevéhez kötődő intézmény ilyen közvetlenül jelenjen meg az oktatásban.

A konfliktus akkor éleződött ki igazán, amikor a Magyar Színházi Társaság tiltakozott az együttműködés ellen, és levélben fordult Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterhez. A kifogások nem egyszerűen arról szóltak, hogy szükség van-e drámapedagógiára az iskolákban, hanem arról is, hogy milyen szakmai szempontok alapján kerüljenek kiválasztásra az oktatási tartalmak. A szakmai kritikák szerint a Déryné korábbi iskolai programjainak színvonala sem volt minden esetben meggyőző; egy megszólaló szakember például jelentős minőségi problémákat állított.

A vita végül gyorsan lezárult: Lannert Judit szeptember 4-én bejelentette, hogy az Oktatási Hivatal azonnali hatállyal felbontja a Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött szerződést, és a Déryné szakmai anyagai lekerülnek a Nemzeti Köznevelési Portálról. A Déryné Program sajnálattal fogadta a döntést, és azt hangsúlyozta, hogy nem az oktatási terület kisajátítása volt a célja, hanem egy további szakmai alternatíva biztosítása. Közben Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár politikai természetű konfliktusként értelmezte az ügyet, és a Déryné működésének „racionalizálását” helyezte kilátásba. Így az ügy végül nem pusztán egy oktatási együttműködésről, hanem arról a szélesebb kérdésről is szólt, hogy az új kormány milyen kulturális és szakmai szerepet szán a Déryné Programnak.