GazdaságSzerző: vg 4 napja 3 percnyi olvasás
A hőség és a szárazság a cukorrépa termését is rontotta, miközben világszinten eleve kisebb területen vetették.
Egyetlen hónap alatt 11,9 százalékkal emelkedett a cukor világpiaci ára. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének friss jelentése szerint az FAO cukorár-indexe augusztusban 106,4 pontot ért el, 11,3 ponttal meghaladva a júliusi értéket. Ennél magasabban legutóbb 2025 júniusában állt a mutató.
A drágulást elsősorban a 2026–2027-es gazdasági év globális kínálatával kapcsolatos aggodalmak hajtották. Az Európai Unióban a tartós hőség és szárazság miatt lefelé módosították a cukorrépa várható hozamát, miközben a vetésterület eleve kisebb a tavalyinál. Az El Niño hatásai több meghatározó ázsiai termelő terméskilátásait rontják, Brazília közép-déli, legfontosabb cukornádtermő térségéből pedig csökkenő cukortermelésről érkeztek adatok.
A piacot India döntése is felfelé mozdította. Az ország vámmentessé tette a nyerscukor behozatalát, ami a világpiacon megjelenő indiai kereslet növekedését vetíti előre. A kereskedők így egyszerre számolnak szűkülő kínálattal és erősödő importigénnyel.
A nemzetközi áremelkedés Magyarországot az átlagosnál is érzékenyebben érintheti, mert az ország cukorellátása erősen importfüggő. A hazai piac méretéről különböző becslések vannak: a teljes magyarországi felhasználást – az élelmiszeripari igényeket is beleszámítva – évi mintegy 400 ezer tonnára teszik, míg a szűkebben értelmezett belföldi fogyasztás körülbelül 280 ezer tonna lehet.
A rendszerváltáskor tizenkét, az uniós belépéskor öt cukorgyár működött Magyarországon. Ebből mindössze egyetlen üzem, a kaposvári maradt talpon, miután 2008-ban a szerencsi gyár is bezárta kapuit. A folyamatban jelentős szerepe volt az uniós törekvéseknek és a magyar politikusok elhibázott döntéseinek.
A kaposvári Magyar Cukor Zrt., az ország egyetlen működő cukorgyára 2025-ben hozzávetőleg 80 ezer tonna cukrot állított elő. Ez a 280 ezer tonnás fogyasztásnak kevesebb mint 30 százalékát fedezi, vagyis e számítás szerint a magyar piac ellátásának több mint 70 százalékáról importból kell gondoskodni. Ha a teljes, mintegy 400 ezer tonnás felhasználást vesszük alapul, a hazai termelés részaránya csupán 20 százalék körüli.
A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint a behozatal jelentős része Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból érkezik. A magyar ellátás tehát elsősorban az uniós belső piacra támaszkodik, ám ez nem szünteti meg az árkitettséget: ha Európában romlik a répatermés és emelkednek a feldolgozói árak, annak hatása az importon keresztül gyorsan megjelenhet Magyarországon is.
Az importfüggőség hosszú szerkezetváltás eredménye. A rendszerváltás idején még tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, a legjobb években pedig a hazai termelés elérte a 600 ezer tonnát. A privatizációt, az üzembezárásokat és az Európai Unió 2006-ban megindított cukorpiaci reformját követően azonban a korábbi, mintegy 400 ezer tonnás magyar termelési kvóta 105 ezer tonnára zsugorodott. A gyárak közül végül csak a kaposvári üzem maradt talpon, az is csökkentett kvótával.
A cukorrépa-termesztés ehhez igazodva töredékére esett vissza. A nyolcvanas években még évente mintegy 4,3 millió tonna répát takarítottak be Magyarországon, 2025-ben pedig már csak 10,9 ezer hektáron termesztették a növényt. A terület egyetlen év alatt is csökkent, miközben a hőség és az aszály a megmaradt állományt is megviselte.
A gazdák számára a cukorrépa költséges, nagy technológiai és gépigényű kultúra. Versenyképességét rontja
valamint az is, hogy a termést nagy távolságról is az ország egyetlen feldolgozójába kell eljuttatni. A termelők szerint a jelenlegi árak mellett még a termeléshez kötött támogatással együtt is nehéz nyereségesen répát termeszteni.
A cukor világpiaci jegyzésének 11,9 százalékos havi emelkedése nem jelenti azt, hogy ugyanilyen mértékű drágulás következik a magyar üzletekben. A fogyasztói árakat a korábban megkötött beszállítói szerződések, a készletek, az árfolyam, az energia- és logisztikai költségek, valamint a kereskedelmi verseny egyaránt befolyásolja.
A fordulat azonban növeli a későbbi áremelés kockázatát, különösen akkor, ha az európai termés ténylegesen elmarad a várakozásoktól, és a világpiaci drágulás tartósnak bizonyul. Magyarország alacsony önellátottsága miatt a külső kínálati sokkokat csak korlátozott hazai termelés tompíthatja. Az augusztusi árugrás így ismét megmutatta: az egyetlen cukorgyárra és jelentős behozatalra épülő ellátási modell nemcsak iparpolitikai, hanem élelmiszer-inflációs kockázatot is jelent.
Napi