Az üzemanyagok adótartalma 50 százalék körüli Európában, Magyarországon is. A hazai adókból azonban ideiglenesen, de már most is le lehet faragni literenként összesen 50-60 forintnyit Holoda Attila energiapiaci szakértő szerint. A gond ráadásul nemcsak az, hogy magas az üzemanyag ára, hanem az, hogy ez az árszint így is alacsonyabb, mint a térség országaiban. A piacilag indokoltnál alacsonyabb szinten tartott hazai benzin- és gázolajárak átcsábítják a szomszédok országok autósait tankolni.

Egészséges árkörnyezetre lenne szükség

Ez azért baj, mert az üzemanyagturizmus ellátási zavarral fenyegethet a jelen helyzetben, amikor

• a tavalyi tűzeset miatt továbbra is kevesebbet termel a Mol százhalombattai finomítója,
• az import rendkívül drága,
• a piac által indokolt szintél alacsonyabban tartott kiskereskedelmi árak miatt pedig a nagykereskedőknek nem érdemes külföldről behozniuk üzemanyagot.

Vagyis – szögezte le Holoda Attila – ki kellene alakítani egy egészséges árkörnyezetet.

Van mit engedni az áfából

Az üzemanyag árán belül a legnagyobb tétel a 27 százalékos áfa. Ez Európán belül a legnagyobb mérték, máshol jellemzően 20 százalék. A máltai kormány a 2022-es energiaválság idején még el is törölte ezt az adónemet (az üzemanyagok esetében), és bár intézkedése ideiglenes volt, máig él. Igaz, a kisebb áfabevétellel (ás általában is a kisebb adóbevétellel) kevesebb pénz folyik be a költségvetésbe. Azonban, ha olcsóbb az üzemanyag, akkor több is fogy belőle, vagyis a mennyiségi növekedésnek köszönhetően mégis több adót is fizetnek az autósok, vagyis a költségvetés sem jár rosszul – magyarázta az ATV műsorában a Mol kutatási-termelési divíziójának korábbi vezetője, aki 2012-ben a második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára volt.

Kínálkozik az EKR 

Hozzá lehet nyúlni az árban bruttó 10-11 forintot jelentő, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben fizetett (EKR) hozzájáruláshoz is. Ennek kivetése (ami uniós elvárás) különösen nagy csapás a kis benzinkutaknak. Ugyanakkor (a szakértő erről nem beszélt) a hozzájárulás csökken, ha a fizetésére kötelezett társaság elvégzi a vállalt energiahatékonysági fejlesztést.

A különadóktól egyébként is meg kell szabadulni

Nem érinthetetlen, ráadásul különösen nagy tétel a 2024 január 1-jén bevezetett kiskereskedelmi különadó sem. Ezt az előző kormány eredetileg a nagyvállalatokra, főleg a Molra szabta, de a hatályát később kiterjesztette a kis benzinkútra is. A mostani kormány ugyanakkor megígérte a különadók kivezetését. Ez ráadásul bevételarányos kötelezettség, vagyis a benzinkutas nem a profitjából, hanem a kiskereskedelmi árréséből fizet. Az árrés most Holoda Attila szerint 10-16 forint lehet literenként, ami már az adók befizetésére sem elég. Ez az adó elsősorban a kis benzinkutasokat sújtja, mert azok csak a kiskerskedelmi árrésből élnek. Viszont a nagy, integrált vállalatok –, amelyek tevékenysége átfogja az egész értékláncot a kutatástól és a termeléstől a felhasználók kiszolgálásáig – az értéklánc más elemein keresztül is haszonhoz juthatnak. A Mol például literenként több mint 200 forintot keres az üzemanyag előállításán Holoda Attila szerint, vagyis kényelmesen elviseli a kiskereskedelmi különadót.

Nincs kőbe vésve a jövedéki adó

Kínál mozgásteret a jövedéki adó csökkentése is. Ennek nagysága a benzin esetében márciusban csökkent literenként mintegy 19, illetve a gázolaj esetében mintegy 20 forintra. A kormány ideiglenesen ebből is lefaraghat, persze, az uniós illetékeseknek meg kell indokolnia a lépését.

Kifogytunk az olcsó dízelből

A dízel piaca  magyarázza a szakrtő – mostanra „mindenütt elszállt", nemcsak Magyarországon. Az emiatti inflációs hatás mintegy másfél hónap múlva jelentkezhet.  Emlékeztetett, hogy a védett ár érvényesítésének időszakában az ország még azt a dízelt használta, amelyet a kereskedők korábban, olcsóbban szereztek be, és tartalékoltak biztonsági készletként. Ez az olcsó dízel azonban április közepére elfogyott. Most a drága importot használjuk.

A Világgazdaság tegnapi cikke szerint máris vannak olyan nagykereskedők, amelyek nem hoznak be a magyar piacra üzemanyagot. Arra is rámutattunk, hogy úgy tűnik, júliusban az ország már a biztonsági benzinkészletből is használt, de mivel a kőolajtartalékot növelte, összességében nem csökkent a kötelező tartalékok előírt szintje.