Révész János az alábbi írást juttatta el válaszul a „Kitálal az Onkológiai Intézet menesztett főigazgatója: 32 millió forintot ajánlottak neki, hogy hagyja el az országot” című cikkünkre. Az Országos Kórházi Főigazgatóság volt főigazgatójának írását változtatás nélkül, teljes terjedelemben közöljük:

Tisztelet Olvasó!

2026. május 7-én nyújtottam be lemondásomat az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatói pozíciójáról. Úgy ítéltem korrektnek, hogy lemondásomat követően a magyar egészségügy múltbeli eseményeiről és jelenleg zajló folyamatairól ne nyilvánítsak véleményt, még személyes érintettség esetén sem. Ezt az álláspontomat kénytelen vagyok revideálni, mert a cikkben megfogalmazott állítások meghaladják toleranciaküszöbömet.

Az alábbi tényeket szeretném rögzíteni:

• Polgár Csabával ismeretségünk közel két évtizedes. Kapcsolatunkat kollegiálisnak – mindketten a daganatos betegek gyógyításában tevékenykedtünk –, mi több, barátinak jellemezném, egészen a mai napig.
• Professzor Úr Országos Onkológiai Intézet főigazgatói pozíciójából történő felmentésére 2025. január 31-ei hatállyal került sor. Az alapvető munkáltatói jogkör – kinevezés, felmentés – gyakorlója Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr volt, éppen ezért – tiszteletben tartva az akkor fennálló jogi státuszt – a felmentés okairól nem kívánok nyilatkozni.
• A korábban hivatkozott személyes kapcsolat okán, a szokásos ügymenettől eltérően: a felmentés tényét az érintett munkavállalóval személyesen az ágazatvezető miniszter közölte, az ezzel kapcsolatos valamennyi operatív egyeztetést és adminisztrációt a minisztérium személyügyi helyettes államtitkársága végezte.
• A felmentést követően – aznap vagy másnap este – találkoztunk. A beszélgetés során egyik téma volt a szakmai jövőkép kérdése. Az akkor elhangzottakat összefoglalva: nem tartottam szerencsésnek, hogy egy leváltott főigazgató korábbi munkahelyén vezető pozícióban – jelen esetben sugárterápiás centrumvezetőként – folytassa munkáját, hiszen ez óhatatlanul konfliktushelyzetet teremt(het), mind az alá- és fölérendeltségi viszonyok okán, mind a kollegiális kapcsolatokban. Lám, az idő igazolta akkori gondolataimat... Azt javasoltam számára, amennyiben lehetőség van rá, vállaljon munkát más intézményben (ti. ebben az időszakban több onkológiai és sugárterápiás centrum vezetői pozíciójában volt várható nyugdíjazás okán változás), vagy tájékozódjon egy rövid külföldi tanulmányút lehetőségéről, kicsit távolodjon el a napi problémáktól. 2026 második negyedévében – megítélésem szerint – új egészségpolitikai preferenciák kerülnek előtérbe; ekkor újra lehet értékelni személyes vezetői, kutatói, oktatói ambícióit és tevékenységét egyaránt.

Határozottan leszögezem:

A beszélgetés irodán kívül, nyilvános helyen, nem hivatalos környezetben zajlott, baráti indíttatású volt – az ott elmondottakat onkológus kollégaként és barátként, nem főigazgatóként fogalmaztam meg –, javaslataimat jó szándékkal tettem. Semmilyen presszió gyakorlására nem került és nem kerülhetett sor, semmilyen etikátlan, törvénytelen pénzbeli juttatásról nem esett és nem eshetett szó, hiszen:

• a találkozóra a felmentést követően került sor;
• pénzbeli juttatást a jogszabályi környezet nem tett lehetővé (ti. felmentés útján szűnt meg a munkaviszony, nem közös megegyezéssel);
• a vezetőváltási folyamatot (kérésemre) nem az általam irányított szervezet koordinálta.

Kettőnk beszélgetését követően felhívtam Csaba (Polgár professzor úr) feleségét: jeleztem, hogy férje rossz lelkiállapotban van, miniszter úr döntésének megváltoztatására nincs lehetőségem, de ha bármiben tudok segítségükre lenni, azt készséggel megteszem.

Őszintén sajnálom, hogy személyes kapcsolatunk ide jutott: a vélt barátság a mai napon részemről lezárult, és tekintettel a cikkben foglalt valótlan állításokra, az általam megbízott ügyvédi iroda a mai napon feljelentést tesz. Döntésem oka csupán részben személyes érintettségem: úgy gondolom, hivatalban lévő vagy leköszönt állami vezetők munkáját lehet bírálni, vizsgálni – sőt időnként kell is, de a nyilvánosság előtt megvádolni valakit etikátlan, mi több, büntetőjogi kategória. Épp ezért lehetőséget biztosítok Polgár Csaba számára, hogy büntető eljárás keretében igazolja állítását, mely szerint 32 millió forintot ajánlott neki egy hivatalban lévő, felelős állami vezető azért, hogy elhagyja az országot.

A személyes érintettségen túl: a cikk több valótlan állítást is tartalmaz, melyek cáfolatát és a jogorvoslatot már a hivatalban lévő vezetők kompetenciakörébe tartozónak ítélem.

Őszintén bízom abban, hogy a jelenleg folyamatban lévő minisztériumi vizsgálat és a mai napon kezdeményezett büntető eljárás a közvélemény számára is megnyugtató, tisztázó eredménnyel zárul majd.

Tragikusnak tartom és őszintén sajnálom, hogy szakmai belviszályok és emberi gyengeségek a sajtón keresztül terhelik Önöket. Szeretném azonban valamennyiüket, családtagjaikat, hozzátartozóikat egyaránt megnyugtatni: a daganatos betegek életéért küzdő onkológusok és a betegség leküzdésében érintett valamennyi társszakma képviselője feltétlenül elkötelezett az Önök gyógyítása mellett, függetlenül a személyes konfliktushelyzetektől.

Kérem, hogy kollégáimat változatlanul, feltétlen bizalmukkal tiszteljék meg!

(Borítókép: Révész János országos kórházi főigazgatóként beszédet mond az Országos Onkológiai Intézetben 2025. december 18-án. Fotó: MTI / Purger Tamás)