GazdaságSzerző: hold 4 napja 3 percnyi olvasás
A rendszerváltás utáni zűrzavar több országban az erőszak elszabadulásával járt, mára azonban gyökeresen megváltozott a kép. A BB tengelyen harminc év alatt közel 80 százalékkal…
A rendszerváltás utáni zűrzavar több országban az erőszak elszabadulásával járt, mára azonban gyökeresen megváltozott a kép. A BB tengelyen harminc év alatt közel 80 százalékkal csökkent a százezer lakosra jutó emberölések száma, a korábban kiugró balti mutatók pedig a töredékükre estek. Magyarország jelenleg a régió három legbiztonságosabb országa közé tartozik.
A rendszerváltást követő évek a régió több országában az erőszak látványos felfutását hozták. Ma azonban a szándékos emberölés jóval ritkább, mint egy generációval ezelőtt.
Az elmúlt közel három évtizedben a BB tengely szinte minden országában meredeken csökkent az emberölések aránya, és a valaha rendkívül eltérő szintek mára közel kerültek egymáshoz. A mutató mögött húzódó történet ugyanakkor országonként jelentősen eltér.
A most vizsgált mutató a szándékos emberölések számát fejezi ki százezer lakosra vetítve, az elhunytak alapján. Az alacsonyabb érték a kedvezőbb – a korábbi elemzésekhez hasonlóan tehát a rangsor élére az az ország kerül, ahol a legkevesebben estek emberölés áldozatául a népességhez mérten.
A régiós átlag alakulása önmagában is árulkodó. A százezer lakosra jutó emberölések száma 1995-ben még 6,1 volt, 2008-ra 2,7-re, 2019-re 1,5-re, mára pedig 1,2-re csökkent – csaknem nyolcvanszázalékos mérséklődés. Ezzel párhuzamosan a mezőny drámaian összezáródott: míg 1995-ben a legmagasabb érték csaknem a tízszerese volt a legalacsonyabbnak, ez mára nagyjából négyszeresre szűkült. A javulás tehát általános és erőteljes volt.
A leglátványosabb átalakulást – a közlekedésbiztonsághoz és a várható élettartamhoz hasonlóan – a balti államok járták be. 1995-ben Észtországban százezer lakosra 16,9, Litvániában 13,8, Lettországban pedig 11,6 emberölés jutott; ezek a szintek Európában rendkívül magasnak számítottak. A kiugrás hátterében a rendszerváltás utáni évek mély társadalmi és gazdasági válsága állt: a szervezett bűnözés megerősödése, az intézmények gyengesége, a növekvő egyenlőtlenség és a magas alkoholfogyasztás együttesen vezetett az erőszak elszabadulásához. A csúcs a legtöbb balti országban 1994 körül tetőzött, majd tartós csökkenés indult meg. Azóta mindhárom ország rendkívüli javulást ért el: Észtországban a mutató 1,5-re esett, ami több mint kilencvenszázalékos csökkenés, Litvániában 2,6-ra, Lettországban pedig 2,5-re – ám a balti államok a rendkívüli mérséklődés ellenére ma is a régió legmagasabb értékeit mutatják.
A jelenlegi rangsor élén, vagyis a legalacsonyabb értékkel Szlovénia áll (0,6), szorosan mögötte Horvátországgal és Magyarországgal (egyaránt 0,7). Ezek az értékek már a legbiztonságosabb európai országokéhoz mérhetők. Horvátország pályája külön kiemelkedik: az ország öt helyet lépett előre a rangsorban, a 3,6-os kiindulóértékről 0,7-re csökkentve a mutatót. A sor elején ugyanakkor akad két ország, amely hátrébb csúszott: Csehország és Szlovákia, amelyek 1995-ben a legalacsonyabb értékek közé tartoztak, és bár tovább javítottak, a csökkenésük lassabb volt, mint a magasabb szintről indulóké – egyszerűen kevesebb terük maradt a mérséklődésre.
Magyarország a mezőny biztonságosabb végén, stabilan helyezkedik el. A százezer lakosra jutó emberölések száma 1995 és 2023 között 2,9-ről 0,7-re csökkent, ami mintegy 75%-os csökkenés, és az ország jelenleg a harmadik legalacsonyabb értéket mutatja a régióban. A magyar mutató több mint egy évtizede tartósan egy alatti szinten mozog, kiugró ingadozás nélkül.
Az adatok értelmezésénél érdemes figyelembe venni, hogy a szándékos emberölés – szerencsére – ritka esemény, így a kisebb országokban évente csak néhány tucat, esetenként még kevesebb incidens történik. Ezért a ráta évről évre érezhetően ingadozhat pusztán a véletlen miatt, és a több éves tendencia megbízhatóbb képet ad, mint egyetlen év adata. A hosszú távú irány azonban minden országban egyértelmű: a szándékos emberölés a régió egészében visszaszorult.
A közel három évtizedes adatsor a régió egyik jelentős, ám ritkán emlegetett társadalmi eredményét mutatja: a halálos erőszak radikális visszaszorulását. A valaha rendkívül magas balti értékek a töredékükre estek, a mezőny pedig kiegyenlítődött, még ha a balti államok ma is a régió élén állnak ezen a téren. A csökkenés hátterében a gazdasági és társadalmi stabilizálódás, az intézmények megerősödése és a szervezett bűnözés visszaszorulása egyaránt szerepet játszott. A különbségek mérséklődtek, a tendencia iránya pedig egységes – a régió biztonságosabbá vált, mint egy generációval ezelőtt volt.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.
Napi