GazdaságSzerző: vg 4 napja 2 percnyi olvasás
Új lapot nyit a kormány a vidékfejlesztésben: ezek a települések kerültek be a Szent István Vidékfejlesztési Program első körébe.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem újabb önálló támogatási konstrukcióként, hanem hosszú távú fejlesztéstervezési rendszerként indul. A cél az, hogy a térségek ne elszigetelt beruházásokat valósítsanak meg, hanem a helyi adottságokra, problémákra és lehetőségekre épülő, egymásra épülő fejlesztési terveket készítsenek. A kormány tervei szerint a folyamatban a helyi tudás, a közösségi részvétel és a szakmai szempontok mellett az országos fejlesztéspolitikai célok is megjelennek.
A kísérleti program tíz mikrotérségben kezdődik. A kiválasztásnál többek között a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét, településszerkezetét, gazdasági karakterét, természetföldrajzi adottságait, valamint energia- és fejlesztési potenciálját vették figyelembe.
A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többek között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek. A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti programban részt vesz:
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.
A program egyik fontos eleme, hogy a fejlesztési döntések előkészítésébe közvetlenül bevonják a helyi szereplőket. A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek alakulnak, amelyekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiát.
A testületek feladata lesz a helyi fejlesztési igények összegyűjtése, valamint a megvalósítható projektek szakmai előkészítése. A munkát térségi koordinátorok segítik.
A már szakmailag előkészített projektjavaslatoknál a helyi lakosság véleménye is számít. A térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe állíthatják a megvalósítható fejlesztéseket. Ezzel a végső prioritások meghatározásába is bekerül a helyi közösség véleménye.
A program keretében többféle beruházási terület kerülhet előtérbe. Ilyen lehet például a közlekedés és a mobilitás fejlesztése, az utak és a közvilágítás korszerűsítése, a megújulóenergia-beruházás, a vízmegtartás, az egészségügyi és gyermekellátási infrastruktúra fejlesztése, illetve közösségi és turisztikai beruházások.
Nem szűnik meg a Magyar Falu Program és a LEADER
A Szent István Program nem váltja ki a már működő vidékfejlesztési konstrukciókat. A tervek szerint a Magyar Falu Programmal, a LEADER együttműködésekkel, valamint más hazai és uniós fejlesztési programokkal összehangoltan működik majd.
A lényeg így nem az, hogy újabb támogatási rendszer jelenjen meg a meglévők mellett, hanem hogy a különböző fejlesztések jobban illeszkedjenek egymáshoz, és egy-egy térség hosszabb távú stratégiájába illeszkedjenek.
Az első tíz mikrotérségben szerzett tapasztalatokat a program módszertanának értékelésére és véglegesítésére használják fel. Ezt követően a tervek szerint megkezdődik az országos kiterjesztés jogi és szervezeti előkészítése.
Ennek részeként létrejöhet az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, amely a térségi szereplők szakmai támogatását, a módszertani segítségnyújtást és a bevált gyakorlatok megosztását koordinálhatja.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődjön a program országos bevezetése.
A teljes körű működés során mintegy 2174 település és 1,85 millió ember kerülhet a program hatókörébe.
A Szent István Vidékfejlesztési Program így hosszabb távon a hazai vidékfejlesztési politika egyik meghatározó elemévé válhat. A kormány egyúttal azt is tervezi, hogy az új modell tapasztalataira támaszkodva szakmailag megalapozza a 2028 utáni hazai és uniós vidékfejlesztési rendszer kialakítását.
Napi