GazdaságSzerző: vg 4 napja 5 percnyi olvasás
Az őszi munkák küszöbén fogy a román gazdák türelme, nyugati társaikhoz haasonló támogatási programot követelnek.
Az őszi munkák küszöbén fogy a román gazdák türelme. A Professzionális Gazdálkodók és Feldolgozók Fóruma, a Forumul APPR azonnali pénzügyi támogatást követel a kormánytól a műtrágya beszerzéséhez. Az érdekképviselet szerint a döntést már nem lehet tovább halogatni, mert a gazdák most határozzák meg a 2026–2027-es gazdasági év vetésszerkezetét, a kijuttatandó tápanyag mennyiségét és az inputbeszerzéseket.
A román mezőgazdaságot egyszerre sújtják
és gyenge betakarítása miatt felhalmozódó veszteségek – írta az Economica.net.
A Forumul APPR közvetlen támogatást kér a műtrágya beszerzéséhez, a gazdaságok tényleges helyzetéhez igazodó jogosultsági feltételekkel. A programba a már elvégzett vásárlásokat is bevonnák, egyszerűsítenék az adminisztrációt, a pénzt pedig még a legfontosabb trágyázási időszakok előtt kifizetnék.
Világos menetrend és azonnal alkalmazható intézkedés nélkül számos gazdaság kénytelen lesz csökkenteni a műtrágyaadagokat, kisebb területet bevetni vagy elhalasztani a nélkülözhetetlen beszerzéseket. Ez már nemcsak a gazdaságok pénzügyi helyzetét érintené, mivel az alultrágyázás
A helyzetet különösen feszültté teszi, hogy Románia mintegy 30 millió eurós – hozzávetőleg 11 milliárd forintos – uniós keretet kapott a műtrágya- és energiaválság kezelésére, a gazdák szerint azonban a pénz még nem jutott el a termelőkhöz. A szervezet ezért azt várja a bukaresti kormánytól, hogy haladéktalanul alakítsa ki a támogatás kiosztásának szabályait.
A román gazdák elégedetlenségét tovább erősíti a tagállamok között kibontakozó támogatási verseny. Franciaország a múlt héten több mint egymilliárd eurós, mintegy 370 milliárd forintos mentőcsomagot jelentett be az idei hőhullámok és aszály miatt bajba került mezőgazdasági vállalkozások számára.
A francia támogatási programból 520 millió eurót gyorsított kifizetésként juttatnak el a károsultakhoz, további 235 millió euróból pedig a vetőmag, a növényi szaporítóanyag és a takarmány beszerzését segítik. A csomagot földadó-kedvezmény, társadalombiztosítási könnyítés és üzemanyag-támogatás egészíti ki.
A francia kormány szerint 30–35 ezer gazdaság került pénzügyi veszélybe. Az ország legnagyobb gazdaszervezete, az FNSEA a növénytermesztés és az állattenyésztés együttes veszteségét legalább tízmilliárd euróra, hozzávetőleg 3700 milliárd forintra becsülte.
Németország ugyancsak egymilliárd eurós pénzügyi védőhálót jelentett be. A program célja a szélsőséges időjárás és a romló piaci feltételek miatt veszélybe került gazdaságok működőképességének megőrzése.
A két legnagyobb nyugati agrárország nincs egyedül a rendkívüli beavatkozással. Az uniós tagállamokban sorra nyílnak meg a pénzcsapok a gazdák megsegítésére: a kormányok a szokásos agrártámogatásokon felül nemzeti forrásokat különítenek el az aszály, a hőhullámok, a fagykárok, valamint az energia- és műtrágyaárak emelkedése miatt bajba került termelőknek.
Görögország 160 millió euróval – csaknem 59 milliárd forinttal – támogatja az állattenyésztőket, valamint a gyapot- és búzatermelőket. Portugália 20 millió eurós, körülbelül 7,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít az energia- és műtrágyaköltségek ellensúlyozására.
Szlovénia 8,45 millió eurót fizet ki a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos terméskiesést elszenvedő gazdaságoknak, emellett újabb 8,1 millió eurós energia- és műtrágyacsomagot is előkészített. Olaszországban az Európai Bizottság egy 500 millió eurós – mintegy 185 milliárd forintos – nemzeti programot engedélyezett az Emilia–Romagna tartomány árvizei és földcsuszamlásai miatt károsult vállalkozásoknak.
Maga Románia sem maradt teljesen tétlen: korábban 54,4 millió eurós, hozzávetőleg húszmilliárd forintos állami támogatási programot indított a szarvasmarha- és bivalytartók számára. A növénytermesztők azonban ebből nem részesülnek, ezért most külön segítséget követelnek a következő vetési időszak inputjainak megvásárlásához.
A tagállami programok mellett az Európai Bizottság 540 millió eurót, mintegy 200 milliárd forintot különített el a műtrágya- és energiaválság által leginkább érintett termelők támogatására. Ebből Franciaország 107,1 millió, Németország 60,3 millió, Spanyolország 50,2 millió, Olaszország pedig 45,6 millió eurós keretet kapott.
Ezek azonban uniós források, ezért nem azonosak a kormányok által saját költségvetésükből vállalt rendkívüli segítséggel. Franciaország és Németország például az uniós kereten felül jelentett be egymilliárd eurós nemzeti csomagot.
A különbség egyre fontosabb versenyképességi kérdéssé válik.
A több százmillió eurós állami programokkal megtámogatott gazdaságok könnyebben finanszírozhatják a műtrágya, a vetőmag, a takarmány és az üzemanyag beszerzését.
Azokban az országokban viszont, ahol csak a már megítélt támogatások előrehozása vagy a hitelek átütemezése történik meg, a termelők lényegesen kisebb pénzügyi mozgástérből kezdhetik meg a következő gazdasági évet.
Magyarországon hasonló a helyzet: a termelők költségeit egyszerre növeli az aszály, a drága energia, a finanszírozás és a műtrágya ára, önálló, új költségvetési mentőcsomagot azonban a kormány eddig nem jelentett be.
A magyar gazdák számára 10,8 millió euró, mintegy négymilliárd forint érkezett az uniós mezőgazdasági válságtartalékból. Ezt azonban kizárólag azok a kukoricatermelők kaphatják meg, akik a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos hozamveszteséget szenvedtek el. A pénz tehát nem magyar költségvetési többletvállalás, és nem az idei károkat kezeli.
A kormány eddigi intézkedései között a támogatások előrehozott, akár 75 százalékos kifizetése, valamint az önkéntes tőketörlesztési moratórium szerepel. Az előleg ugyanakkor a gazdáknak egyébként is járó pénz korábbi folyósítása, a moratórium pedig nem automatikus, és a kamatfizetés alól sem mentesíti a termelőket. Az agrártárca korábban azt közölte, hogy a költségvetési helyzet miatt nincs lehetőség új támogatási program elindítására. Emellett a napokban jelentették be, hogy a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához kapcsolódó támogatás keretösszege 700 millió forintról 805,6 millió forintra emelkedik. A súlyos kihívások elé állított sertéstartók pedig támogatási előlegeket kaphatnak. Ők még április elején, az előző kormny döntése nyomán 3 milliárd forint gyorssegélyt kaptak korábban.
Pedig a nővényteremesztők már a legutóbbi áremelkedési hullám előtt is visszafogták a tápanyag-vásárlást. A mezőgazdasági végfelhasználóknak 2025-ben értékesített műtrágya mennyisége 15 százalékkal maradt el az előző tíz év átlagától, miközben a fontosabb termékek ára 2–19 százalékkal emelkedett. 2026 első felében is kevesebb tápanyag-utánpótló szer fogyott, mint egy évvel korábban.
A további takarékoskodás már a hozamokat és a termények minőségét veszélyeztetheti, különösen a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó esetében. A Magosz ezért korábban arra figyelmeztetett, hogy a más tagállamokban kifizetett műtrágya- és üzemanyag-támogatások versenyhátrányba hozhatják a magyar termelőket.
A román gazdák fellépése így Magyarország számára is figyelmeztetés. Ha a tőkeerősebb tagállamok százmilliárd forintos nemzeti csomagokkal biztosítják a következő termelési ciklus elindítását, miközben a kelet-közép-európai gazdaságok támogatás nélkül kénytelenek csökkenteni a műtrágya-felhasználást és a vetésterületet, annak következményei az uniós közös piacon éveken át érezhetők lehetnek.
Napi