GazdaságSzerző: vg 4 napja 4 percnyi olvasás
Kármán András pénzügyminiszter semmit nem bízott a véletlenre, már hetek óta készíti a közvéleményt a kölségvetés drámai romlására.
Augusztusban az államháztartás központi alrendszere, történelmi rekordnak számító 2311,2 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. Ezzel nyolc hónap után már az eredeti hiánycél több mint 122 százalékánál tart a költségvetés, miután az augusztusi hiánnyal együtt az éves pénzforgalmi deficit elérte az 5169,1 milliárd forintot.
Hosszabb távon vizsgálva még kirivóbb a mai adat,
ez ugyanis minden idők legnagyobb havi hiányadata, sose mértek még ekkora deficitet egyetlen hónap alatt Magyarországon.
Csak a világjárvány idején láttunk ennél drámaibb számokat. Az eddigi három legmagasabb havi hiány:
A Pénzügyminisztérium a közleményében az augusztusi hiányt az Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) megállapodás miatti előfinanszírozásokkal magyarázza.
Az RRF programok előfinanszírozása 2186,9 milliárd forinttal növelte a kiadásokat augusztusban, így az ezektől az egyszeri tételtől megtisztított augusztus havi hiány 124,3 milliárd forint.
"A mérsékelt korrigált deficit arra utal, hogy alapvetően folytatódtak a költségvetésben a májustól látható kedvező havi folyamatok. Az RRF programokhoz kapcsolódó bevételek később, várhatóan decemberben fognak beérkezni, amelyeket akkor majd – augusztushoz hasonlóan – érdemes figyelmen kívül hagyni a havi egyenleg értékelésekor" – fogalmaznak. Hozzátették azt is, hogy az eddigiektől eltérően a mostani gyorstájékoztatóban a Pénzügyminisztérium a szöveges értékelés mellett a legfontosabb költségvetési bevételek és kiadások alakulását táblázatosan is bemutatja. 2026 októbertől pedig a Pénzügyminisztérium a havi költségvetési adatokról szóló gyorstájékoztatóját az eddiginél korábban, a harmadik munkanapon hozza nyilvánosságra. A módosítások célja a közvélemény átlátható és gyors tájékoztatása a költségvetési folyamatokról, és részét képezik a költségvetésről szóló kommunikáció szélesebb körű megújításának.
A hányatott sorsú 2026-os költségvetést eredetileg 4218,5 milliárd forintos pénzforgalmi és 3,7 százalékos eredményszemléletű hiány mellett tervezte az előző kormány, amit aztán különböző okokból kifolyólag többször módosítottak. Először tavaly júniusban módosított a finanszírozási tervén a várható magasabb deficit miatt az Államadósság Kezelő Központ, majd novemberben Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés miatt 5445 milliárd forintra emelkeik a hiány. A Tisza-kormány aztán augusztus 31-én benyújtotta a Kármán András által "valóság költségvetésének" nevezett pótköltségvetést, amiben a hiánycélt még följebb tornázta, egészen 7230 milliárd forintra. Az eredményszeméletű, uniós módszertan szerint számolt ESA-hiányt pedig a korábbi 5 százalékról 7,5 százalékra.
Az új hiányszint azért volt megdöbbentő, mert júliusban ettől nagyobb messze álltunk. A héthavi halmozott deficit 2857,9 milliárd forint volt, tehát öt hónap alatt még 4400 milliárd forint hitelt akar felvenni a Tisza-kormány, ami teljesen életszerűtlen.
A hiány ekkora emelését ugyanis a költségvetési folyamatok egyáltalán nem indokolják.
Már csak azért sem, mert júliusban egészen kiugró, 524,3 milliárd forintos többletet mutatott az államháztartás központi alrendszere. Magyar Péter persze azonnal reagált. "Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást"– fogalmazott a miniszterelnök, azonban néhány nappal később Kármán András ismerte el: a júliusi többletet egyszeri szezonális tételek okozták.
Mint megtudtuk, valóban két egyszeri technikai tétel hozta össze a gigantikus szufficitet: egyrészt a tavalyi tanárbéremelés, ami az előző kormány alatt fizették, ám most az új kormányzat 300 milliárd forintot az EU-bevételek között számolt el; másrészről megérkezett az államkasszába az Európa Beruházási Banktól 200 milliárd forint, amit szintén bevételként könyveltek el, itt azonban augusztusban már korrigálni kell és el kell számolni kiadásnak.
Kármán András azonban már igyekezett felkészíteni a közvéleményt a kiugró augusztusi hiányadatra, jelezte ugyanis, hogy augusztusban 2200 milliárd forint lesz a államháztartás hiánya. Múlt héten pedig Magyar Péter miniszterelnök magyarázta a bizonyítványt, amikor előre szólt, hogy magas a deficit el fog szállni.
Augusztus végén a Pénzügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, hogy a következő hónapokban
jelentős kiléngéseket fognak okozni az RRF-hez kapcsolódó tételek
Összesen 6,1 milliárd eurónyi befizetés, és 2100 milliárd forint megjelenik az augusztusi hiányban, ez majd decemberben fog csökkenni, amikor beérkeznek ezek az uniós források a magyar költségvetésbe. Abban ugyanis ezek szerint továbbra sincs változás, hogy a költségvetés előfinanszírozza az uniós programokat, amelyeket végül számlák ellenében, utólag térít meg az unió. Szintén egyenlegrontó tételt jelentenek a kormány idei szociális programjai, mint az iskolakezdési támogatás vagy a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, amely 63 miliárd forint plusz kiadást jelentenek.
A következő hónapokban ezért nem önmagában a mostani rekordközeli hiány lesz a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy az augusztusban kifizetett összegekből mennyi és mikor érkezik vissza uniós bevételként. Amennyiben decemberben valóban befolynak az előfinanszírozott programokhoz kapcsolódó források, az év végi pénzforgalmi deficit érdemben visszakorrigálhat.
Ha viszont ezek csúsznak, a most keletkezett hatalmas pénzforgalmi lyukat az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia.
Ez azért sem közömbös, mert a magasabb hiány az államadósságra is nyomást gyakorol. A módosított költségvetés szerint a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026 végére. A kormány ezt átmeneti növekedésnek tekinti, és azt ígéri, hogy 2027-től ismét csökkenő pályára áll az adósságráta.
A kabinet mindeközben költségvetési megtakarításokkal is próbálja fékezni a hiányt. A módosított büdzsé mintegy 400 milliárd forintnyi már meghozott hiányjavító intézkedést tartalmaz, az év hátralévő részére pedig további körülbelül 300 milliárd forintos megtakarítást terveznek, ezzel az idei takarékossági intézkedések összege elérheti a 700 milliárd forintot. A kormány emellett egy 500 milliárd forintos Havária Alapot is létrehozott az előre nem látható – például az aszályból vagy energiaellátási zavarokból eredő – kiadások kezelésére. Ha ezt a tartalékot nem kell teljes egészében felhasználni, az szintén javíthatja az év végi egyenleget.
Napi