BulvárSzerző: blikk 4 napja 4 percnyi olvasás
Az űrkutatás fejlődése elsőre a legmodernebb technológiák ötvözetének tűnik, a valóság azonban ennél jóval összetettebb. Kapu Tibor az AI Summit Budapest 2026-on elmondta, hogy az űriparban a jövőbe mutató mesterséges intelligencia és az új rendszerek mellett továbbra is kulcsszerepet játszanak a régi, bizonyított technológiák. Az űrhajós a jövő marsi expedícióiról is beszélt, melyek során fontos feladatok hárulhatnak majd a humanoid robotokra.
Kapu Tibor 2025 nyarán 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol 25 magyar fejlesztésű kutatási programban és kísérletben vett részt. Tapasztalatai az űrtechnológia furcsa kettősségét is mutatják: az ISS-en még ma is találkozni lehet olyan, évtizedek óta használt technológiákkal, mint például az RS-232-es, soros csatlakozó. Ennek oka, hogy egy űreszközön nem feltétlenül az a legjobb megoldás, amelyik a legújabb, hanem az, amelyik bizonyítottan működik.
Az AI Summit Budapest 2026-on tartott előadásán Kapu Tibor azt is elmondta, hogy az űrállomás létfenntartó és kritikus rendszerei többszörözve működnek, így egy vagy akár több meghibásodás sem feltétlenül veszélyezteti a küldetést. Ennek a gondolkodásnak egyik történelmi példáját idézte fel a magyar űrhajós: Margaret Hamilton munkáját az Apollo-programban. Az Apollo–11 fedélzeti számítógépe ugyanis túlterhelés esetén képes volt háttérbe szorítani a kevésbé fontos feladatokat, és az erőforrásokat a kritikus műveletekre összpontosítani. A tanulság pedig ma is érvényes, az űrben a megbízhatóság gyakran fontosabb a technológiai újdonságnál.
Közben azonban hatalmas változás ment végbe az űrhajózásban. A hardverközpontú megközelítést egyre inkább a szoftveres irányítás váltja fel. A SpaceX Crew Dragonjának fedélzeten például három érintőképernyő helyettesíti a hagyományos kezelőszervek jelentős részét, miközben a repülés és a manőverezés döntő hányadát a fedélzeti rendszerek végzik. Az űrhajós szerepe így egyre inkább az, hogy felügyelje ezek működését, és ha kell, beavatkozzon.
A következő nagy lépést a mesterséges intelligencia jelentheti. Kapu Tibor elmondta, hogy az űrben keletkező adatmennyiség már most meghaladja az emberi feldolgozási kapacitást. Míg a Hubble naponta mintegy 3 gigabájt, addig a James Webb űrtávcső körülbelül 58 gigabájt adatot továbbít, a Nancy Grace Roman űrtávcső esetében azonban ez a mennyiség elérheti a napi 1400 gigabájtot.
A NASA Nancy Grace Roman űrtávcsöve / Fotó: Sydney Rohde
Az adatok szűrésében, értelmezésében és a fontos jelenségek azonosításában a mesterséges intelligencia megkerülhetetlenné válik.
Kapu Tibor úgy véli, az autonóm rendszerek jelentőségét a Mars-kutatás teszi igazán nyilvánvalóvá. A Föld és a Mars közötti kommunikáció több tíz perces késleltetése miatt a földi irányítás nem tud azonnal reagálni egy műszaki vagy egészségügyi vészhelyzetre. A jövő marsi expedícióinak éppen ezért önálló döntéshozó rendszerekre, intelligens robotokra és helyi adatfeldolgozásra lesz szükségük. Szavai szerint ebben fontos szerepet kaphatnak a humanoid robotok is, amelyek még az emberek érkezése előtt előkészíthetik a terepet, építési és karbantartási feladatokat végezhetnek.
Az űrtechnológia jövője tehát nem a régi technológia lecseréléséről szól. Sokkal inkább arról, hogy a bizonyított rendszereket miként lehet összekapcsolni a legmodernebb technológiákkal, így a mesterséges intelligencia és a robotika eszközeivel.
Napi