GazdaságSzerző: portfolio 4 napja 3 percnyi olvasás
Egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a magyar kormányra a paksi fenékküszöb előzetes engedélyek nélküli, gyorsított megépítése miatt. Míg Magyar Péter miniszterelnök elkerülhetetlen veszélyhelyzeti beavatkozásként hivatkozik a beruházásra, az osztrák kormány megerősítette, hogy az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és a Duna menti országok is vizsgálják a megszokott engedélyeztetést megkerülő építkezést - tudósított a Világgazdaság.
A diplomáciai feszültségre a múlt héten derült fény, amikor Magyar Péter egy kormányzati tájékoztatón bejelentette, hogy Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi dunai műtárgy kivitelezése miatt. A kormányfő bírálta a szomszédos ország lépését, hangsúlyozva, hogy a fenékküszöb megépítése egy "haváriahelyzet" elhárítását szolgálja. Érvelése szerint a beavatkozás elengedhetetlen volt a paksi atomerőmű folyamatos termeléséhez és a nukleáris biztonság garantálásához, így a lépés kizárólag a kritikus infrastruktúra védelmét szolgálja.
Az osztrák innovációs és infrastrukturális minisztérium ugyanakkor hivatalosan is megerősítette, hogy a magyar építkezés miatt több nemzetközi fórumon is eljárás indult.
Tájékoztatásuk szerint a mederküszöb miatt az Európai Bizottság és a Duna Bizottság is közvetlen egyeztetéseket folytat az illetékes magyar hatóságokkal.
Emellett az EU Duna-régió Stratégia (EUSDR) tagállamai közös álláspontot fogalmaztak meg az üggyel kapcsolatban, amelyet hivatalosan is megküldtek Magyar Péter miniszterelnöknek és Vitézy Dávid közlekedési miniszternek. A Duna hajózhatóságát és környezetvédelmét felügyelő nemzetközi intézmények bevonása jól jelzi az ügy súlyát.
A nemzetközi fellépést az váltotta ki, hogy a beruházás a sürgőssége miatt nem esett át a szokásos környezetvédelmi és nemzetközi engedélyeztetési eljárásokon.
Normál esetben egy ilyen, a Duna teljes keresztmetszetét érintő építkezés előtt kötelező lett volna értesíteni a szomszédos országokat, a nemzetközi folyami bizottságokat és az Európai Uniót, emellett részletes hatásvizsgálatokat kellett volna végezni.
A hatásvizsgálatokat készítő Műegyetem (BME) tájékoztatása szerint azonban a Tisza-kormány a kialakult helyzetet veszélyhelyzetnek, a beruházást pedig kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek minősítette, így a kivitelezés a kötelező engedélyek beszerzése előtt elindulhatott. Ebben a jogi konstrukcióban a magyar kormánynak nem előzetes engedélyt kellett kérnie az uniós szervektől, hanem utólagosan kell szakmailag igazolnia a gyorsított beavatkozás elkerülhetetlenségét, miközben a mérnökök a szükséges hidraulikai modellezéseket a rohamtempójú építkezéssel párhuzamosan végzik el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images