Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Portfolio konferenciáján előadásában rámutatott, hogy a fenntartható gazdasági átmenetet célzó beruházások felgyorsultak a kelet-közép-európai és a balkáni régióban. Ennek egyik legfontosabb motorja a megújulóenergia-termelés finanszírozása.

Az OTP Csoport zöld hitelállománya önmagában 2026 első felében több mint 13 százalékos növekedést mutatott.

A régiós adatok szerint a zöldenergia-termelő kapacitások rendkívüli mértékben növekedtek az elmúlt időszakban, amiben a naperőművek játszották a főszerepet. Ugyanakkor a fosszilis energiahordozók szerepe továbbra is jelentős maradt. Ipari elemzések szerint a beépülő megújuló kapacitások elsősorban a növekvő áramigényt szolgálják ki, miközben a meglévő fosszilis alapon működő egységekre a rendszer stabilitása és az összáramigény fedezése miatt továbbra is szükség van.

A megújuló energiaforrások integrációja nem egy rövidtávú projekt, hanem egy hosszú távú, infrastrukturális átalakulás, amelyben a fosszilis kapacitásokra átmenetileg továbbra is szükség van a növekvő áramigény kielégítéséhez

- mondta OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

A kiegyenlített energiaköltség (LCOE) mutatói alapján a napenergia a 2020-as évek elejére a legolcsóbb energiaforrássá vált a régióban és globálisan is, amennyiben az rendelkezésre áll. Energiapiaci elemzésekre hivatkozva az előadó ugyanakkor hangsúlyozta: a napenergia olcsósága relatív, hiszen a hálózati integráció, a kiegyenlítő energia biztosítása és a rendszer komplexitásának kezelése jelentős többletköltségekkel jár.

Ennek egyik szemléletes példája volt a közelmúltban a Duna alacsony vízállása, amely miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár a hazai áramfogyasztás kismértékben mérséklődött augusztusban, a belföldi termelés nem volt elegendő az igények kielégítésére. Ez rávilágított arra, hogy

a régiós országoknak nemcsak tárolókapacitásokra, hanem határátlépő hálózati kapacitásokra is szükségük van. Minél integráltabb a magyar áramellátó rendszer a környező országokéval, annál ellenállóbbá válik a fizikai kihívásokkal szemben.

A 2050-ig szóló előrejelzések – amelyek a nemzeti klímaterveken alapulnak – a megújulóenergia-termelő egységek és a tárolókapacitások folyamatos kiépülését vetítik előre. Míg a széntüzelésű erőművek kivezetése a nettó zéró kibocsátási pályák értelmében elkerülhetetlen, ez Szerbiában, Bulgáriában és Lengyelországban lényegesen nagyobb strukturális kihívást jelent, mint Magyarországon.

A beruházások finanszírozási oldalát vizsgálva a globális zöldberuházási volumenek már a dupláját teszik ki a fosszilis alapú fejlesztéseknek. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) szerinti banki közzétételek alapján elvégzett elemzés azt mutatja, hogy 2025-ben a régiós nagybankok vállalati hitelportfólióján belül messze a megújuló energiaszektor finanszírozása volt a legmeghatározóbb, kétszer-háromszorosan meghaladva a hagyományos nehézipari ágazatokat.

Bár a tárolókapacitások kiépítése kulcsfontosságú, önmagában nem oldja meg a rendszer összes kihívását; a hálózati rugalmassághoz a határátlépő kapacitások bővítésére és a diverzifikált erőművi háttérre is szükség van - tette hozzá Pókos Gergely.

Vannak bíztató régiós példák

Az energiatárolási technológiák költségeinek drasztikus csökkenése új lehetőségeket nyitott meg a hálózati rugalmasság növelésében. Egy kilowattnyi tárolókapacitás kiépítési költsége az elmúlt években olyan mértékben csökkent, hogy az már versenyképes alternatívát nyújt a hagyományos gázerőművekkel szemben.

Bulgária az elmúlt két évben a régió úttörőjévé vált ezen a területen egy jól strukturált állami támogatási rendszernek köszönhetően. Az OTP bolgár leányvállalata, a DSK Bank kulcsszerepet játszott az átmenet finanszírozásában. A gyors kapacitásbővülés közvetlen hatást gyakorolt a bolgár árampiacra: csökkent az átlagos villamosenergia-ár, és a nappali, valamint az éjszakai áram közötti árkülönbség közel 20 százalékkal mérséklődött.

A bolgár tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci és technológiai feltételek adottak a gyors átmenethez. Hasonlóan gyors folyamatok mehetnek végbe a közeljövőben Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is, ami érdemben növelheti a régiós áramellátó rendszerek ellenállóképességét.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.