Az elmúlt hetekben öt alkotmánybíró (köztük az elnök) is eltávozott az Alkotmánybíróságról, és egyelőre csak egy új taggal bővült a grémium. Mint ismeretes, szeptember 1-jén megszűnt a 70. évüket betöltött alkotmánybírák (Polt Péter elnök, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán) mandátuma, július 19-én pedig Hende Csaba kényszerült távozni, akinek helyére a parlament július 27-én Sonnevend Pált választotta meg. November 15-én lejár Czine Ágnes mandátuma is.

Mielőtt az egykori büntetőbíró 12 év után otthagyná a testületet, komoly feladat hárul rá, hiszen kollégái augusztus 13-án az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének választották. Immár az ő reszortja garantálni a testület működőképességét Polt Péter mandátumának megszűnése után. Czine Ágnes legfeljebb két és fél hónapig töltheti be az elnökhelyettesi tisztséget.

Félként sem vehet részt az eljárásban

Miközben a közeljövőben öt új alkotmánybírót kell megválasztania az Országgyűlésnek, az Alkotmánybíróságnak pedig saját tagjai közül új elnököt és elnökhelyettest, a testület működése addig sem áll le.

Keddi teljes ülésén tárgyalja ugyanis a testület azt a bírói kezdeményezést, amely a Magyar Fotográfiai Alapítvány megszüntetése és nyilvántartásból való törlése kapcsán született. Az ügyben eljáró bíróság kérte az államháztartási törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek alapján úgy lehet megszüntetni egy alapítványt, hogy az eljárásban félként sem vehet részt.

A Magyar Fotográfiai Alapítvány kálváriája

A történet háttere: 2022 decemberében a magyar állam képviseletében eljáró Szépművészeti Múzeumhoz kerültek az alapítvány alapítói jogai, majd 2023 elején új kuratórium kezdte meg a működését. Ezzel együtt az alapítvány továbbra is a Magyar Fotográfiai Múzeum fenntartója maradt, vagyis az alapítvány nem szűnt meg azonnal az állami alapítói joggyakorlás miatt.

2024 elején jelentették be, hogy a tervek szerint a több mint 700 ezer műtárgyat őrző Magyar Fotográfiai Múzeum Budapestre költözik, és a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként Nemzeti Fotóművészeti Múzeum néven működik majd tovább. Az alapítvány szempontjából ez azért lényeges bejelentés volt, mert az alapítvány eredeti feladata éppen az, hogy létrehozza és fenntartsa a fotómúzeumot, megőrizze, gondozza és gyarapítsa a gyűjteményt.

Ezután a kultúráért felelős államtitkár alapítói határozatában megállapította, hogy az alapítvány feladatának további ellátása a Szépművészeti Múzeum által valósítható meg hatékonyabban, ezért elhatározta az alapítvány megszüntetését, azzal, hogy annak vagyonát a múzeum rendelkezésére bocsátja, amely így az alapítvány jogutódjává is válik.

2026 júniusában ezt a folyamatot akasztotta meg az eljáró bíróság, amely az alapítvány megszüntetésének ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult.