GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Megkezdődött az Országgyűlés ülése.
A megyei közgyűlések rendszerének teljes átalakítását, illetve a jelenlegi formában történő megszüntetését jelentette be Magyar Péter ma az Országgyűlésben. A Tisza Párt elnöke szerint a megyei önkormányzati rendszer mára kiüresedett, miközben jelentős közpénzeket emészt fel.
Magyar Péter az ülésen élesen bírálta a megyei közgyűlések működését. Állítása szerint ezek a testületek ma már nem képesek érdemben hozzájárulni a megyék fejlődéséhez.
„A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek” – fogalmazott. Szerinte a testületeket „közpénz ATM-ként” használják, és olyan rendszer alakult ki, amelyben különböző politikai oldalak képviselői együtt tudnak részt venni az uniós pályázatok körüli döntésekben.
Magyar Péter szerint a megyei közgyűlések vezetői és tagjai a rájuk ruházott feladatokhoz képest indokolatlanul magas juttatásokban részesülnek.
A Tisza Párt elnöke azt állította, hogy már korábban is lépéseket tettek a szerinte túlzott közpénzköltés visszaszorítására.
Mint mondta, eltörölték a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítését, valamint csökkentették a milliós nagyságrendű fizetéseket is.
Magyar Péter szerint azonban ez nem elegendő, ezért a következő lépés a teljes rendszer átalakítása lehet.
Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni
– jelentette be.
A bejelentés egyben azt jelenti, hogy a Tisza később az önkormányzati rendszerhez is jelentősen hozzányúlhatna. A megyei közgyűlések jelenlegi szerepét és finanszírozását egy új modell válthatná fel.
A bejelentésre elsőként Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa reagált. A képviselő szerint önmagában üdvözlendő minden olyan intézkedés, amely a magyar vidék megerősítését szolgálja, és a Szent István-programot is előrelépésnek nevezte.
Ugyanakkor vitatta Magyar Péter több állítását, és különösen kifogásolta, hogy a Tisza Párt elnöke szerinte megalapozatlanul vádolta a Mi Hazánk képviselőit.
Dúró Dóra felszólította Magyar Pétert, hogy nevezze meg konkrétan, kik, mikor és milyen vállalkozások érdekében lobbiztak minisztériumokban.
„Ha nem tudja megnevezni, kérjen bocsánatot” – jelentette ki.
A politikus azt is visszautasította, hogy
Dúró Dóra azt is cáfolta, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői a megyei közgyűlésekben összejátszanának. „Soha nem volt ilyen” – jelentette ki.
Dúró Dóra a felszólalásában nemcsak a megyei közgyűlések ügyét érintette. Az oktatáspolitikával kapcsolatban Lannert Judit kijelentéseit is bírálta.
A politikus arra hivatkozott, hogy Lannert Judit korábban olyan kijelentést tett, amely szerint valamennyi iskolaigazgatót el kellene bocsátani. Dúró Dóra szerint ezt nem lehet pusztán azzal elintézni, hogy a mondatot kiragadták a szövegkörnyezetből.
„Nincs olyan kontextus, amiben ezt lehet mondani” – fogalmazott.
Dúró Dóra szerint Lannert Judit korábban arról is beszélt, hogy a megfelelő nyelvtudással nem rendelkező tanárokat el kellene küldeni, illetve egyes kisiskolák bezárására is szükség lehet. A Mi Hazánk politikusa ezért azt a kérdést tette fel: ezek után is Lannert Judit lehet-e a kormány oktatási minisztere.
Dúró Dóra az egészségügy helyzetével kapcsolatban Svéd Tamás államtitkár korábbi szavait is idézte. Eszerint az „országleltár” végére az derülhet ki, hogy nem lehet minden településen minden egészségügyi ellátást fenntartani.
A felszólalás így a megyei közgyűlések átalakításának kérdését szélesebb vitába helyezte:
a következő időszak egyik fontos politikai kérdése lehet, hogy milyen feladatokat kell helyben, önkormányzati szinten ellátni, és mely területeken indokolt a központosítás vagy éppen a decentralizáció.
Magyar Péter bejelentése mindenesetre azt mutatja, hogy a Tisza a jelenlegi megyei önkormányzati struktúrát sem érinthetetlen rendszerként kezeli. A tervezett átalakítás részletei egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, pontosan milyen intézményi forma válthatná fel a jelenlegi megyei közgyűléseket, illetve hogyan változna az uniós források és a területfejlesztési feladatok kezelése.
Napi