Az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését az ungvári főkonzulunkkal elmúlt 48 órában történt háromszori egyeztetést követően, ezzel előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – erről posztolt Orbán Anita hétfőn a közösségi oldalán.

A külügyminiszter emlékeztetett: május 20-án újraindították a kisebbségi szakértői konzultációkat, és azóta konkrét ukrán vállalásokat értek el, például Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.

Kiemelte, az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat. Az EU pedig rögzítette: Ukrajna kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hozni a magyar-ukrán tárgyalások eredményeivel.

Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – jelezte.

Már gondunk van

Orbán Anitát a kormány első száz napjának értékelésekor már szájukra vették az előző kormányhoz közeli véleményvezérek, mondván, elődjéhez, Szijjártó Péterhez képest eleddig gyenge a külügyéri teljesítménye, például még nem járt Európán kívül hivatalos úton.

Most Nagy Attila Tibor politikai elemző fejtette ki az Indexen, hogy miközben Magyar Péter "még nem képes olyan nagy ívű külpolitikai fejtegetések előadására, mint Orbán Viktor” és inkább a magyar lakosságot érdeklő problémákkal foglalkozik, "már gondunk van".

Pontosabban, Magyarország gondja, hogy Orbán Anita külügyminiszterként még nem igazán bizonyította rátermettségét. Amikor pár napja azt vetettem fel, hogy a kormány tagjainak legalább a felét ki kellene rúgni, akkor ebbe a körbe sajnos a külügyek irányítója is beleesett

– fogalmaz az elemző, aki szerint Orbán Anita „utóbbi egy-másfél hónapban intenzívebbé váló Facebook-tevékenysége sem tudja feledtetni a tartalomnélküliséget”.

Közhelyek a semmiről

Szerinte a miniszter a még ellenzéki Tisza Párt külügyi szakértőjeként sablonos, általános válaszokat adott a majdani kormány külpolitikájáról és a Nyugatról, ami óvatosság lehetett a Fidesz támadásaival szemben. Ám a nagy választási győzelem után szerinte mostanra már érdemi dolgokról kéne szó essen.

"De továbbra is a semmiről beszél, tele általánosságokkal, közhelyekkel és a Facebook-posztjai sem jobbak ebből a szempontból" – írja a korábban fideszközeli elemző.

Rámutat arra is: pedig Orbán Anita magasan képzett, világlátott ember, vállalatvezetői tapasztalattal, 2010 és 2015 között az Orbán-kormány utazó nagykövete volt. Szakértőként foglalkozott energia- és geopolitikával, tehát Nagy szerint nem lehet mondani, hogy a külpolitikát illetően ne lennének ismeretei – ám ez "a beszédeiben alig jön ki".

Az elemző tovább is ment: úgy látja, a tárcavezető „kifelé olykor inkább megkeseredett személy benyomását kelti, semmint olyasvalakiét, aki élvezettel végzi a munkáját.”

"Hogy változékony hangulatú főnökétől tart-e, vagy egyszerűen még nem találta fel magát a külügyek irányítójaként, azt csak ő tudná megmondani, ám például a kárpátaljai megállapodást vagy az uniós pénzek hazahozatalát is csak méltathatta a miniszterelnöki bejelentések után" – tette hozzá. Majd megüzente Magyar Péternek: az ellenzéknek hangoztatott "Ez így kevés lesz”-szólását akár a külügyminiszterének is mondhatná.