A 2025-ös PISA-mérés minden korábbinál rosszabb eredményeket hozott: a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén is romlott a tanulók teljesítménye. Az előbbi két területen ráadásul most érték el a legrosszabb eredményeket a magyar diákok a felmérések kezdete óta – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium és az Oktatási Hivatal közös sajtótájékoztatóján.

A legkisebb változás a természettudományok terén történt, ahol a magyar diákok átlagpontszáma kis mértékben, 486-ról 480-ra romlott.

A matematikaeredmények terén már jelentős csökkenést láthatunk. Az átlagos pontszám 14 pontot esett, a 459 pontos eredmény az eddigi legrosszabb 2003 óta.

A szövegértés terén valódi zuhanást történt.

A tanulók eredménye 21 ponttal, 452 pontra csökkent. A mérést ismertető Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője kiemelte, hogy egy tanév elméletileg nagyjából 20 pontot tesz hozzá egy gyerek tudásához, így a mostani romlás jelentősnek tekinthető.

Nemcsak a magyar eredmények lettek azonban szerények. Ahogyan a fenti ábrákon látható, az OECD többi országában is csökkenő tendenciát figyelhetünk meg.

Van egy globális válság az oktatásban

– kezdte értékelését Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. Világszerte egyre rosszabbak az eredmények, és "ha megnézzük a magyar adatokat, azt látjuk, nagyon szépen belesimulnak, tehát mindig kicsit az átlag alá esnek, de ugyanaz a tendencia."

A miniszter különösen aggasztónak nevezte, hogy csökken a legjobban teljesítő magyar tanulók aránya. Ebből Lannert egyértelmű oktatáspolitikai következtetést vont le: "a magyar tehetséggondozási stratégiát és formát át kell alakítani, át kell gondolni". Hozzátette:

úgy tűnik, nem igazán volt sikeres az elmúlt tíz évben, amit ezen a téren csináltunk.

Pozitívumként említette ugyanakkor a pedagógusok támogató hozzáállását. A magyar diákok beszámolói alapján a tanárok igyekeznek külön segítséget nyújtani nekik, bár Lannert szerint azt még meg kell vizsgálni, hogy ez miért nem jelenik meg erősebben a tanulói eredményekben.

A mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók hány százaléka nyilatkozott arról, hogy zaj és rendbontás miatt nem tudott figyelni az órán. Erről a magyar tanulók esetében 29 százalék számolt be, míg az OECD átlaga 31 százalék volt. Lannert ezt úgy értékelte: "miközben mindig a gyerekeinket szoktuk szidni, az az igazság, hogy ők viszonylag fegyelmezettek nemzetközi összehasonlításban".

Komoly problémának nevezte viszont, hogy az iskola kezdi fokozatosan elveszíti a szülőket. „Úgy tűnik, elveszítünk egy nagyon fontos partnercsoportot, a szülőket. Egyre kevésbé beszélgetnek az iskoláról otthon” – mondta. Lannert szerint ezért a minisztériumnak külön feladata lesz a szülők megszólítása és aktivizálása, egyebek mellett a gyermekek digitáliseszköz-használatával kapcsolatos kérdésekben is.

Később egy újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy a szülők támogatására külön rendszert szeretnének kialakítani, és a kora gyermekkori területen külön szervezeti egység foglalkozik majd ezzel. Lannert szerint a szülők rendkívül leterheltek, egyre nehezebb a gyerekeket „kihozni a kütyükből”. Ezt egyfajta fogolydilemmaként írta le: ha egy osztály szülei közösen alakítanak ki szabályokat arról, hogy kevesebbet adnak a gyerekek kezébe telefont, akkor ők is kevésbé érzik azt, hogy lemaradnak valamiről. A cél az, hogy a pedagógusok és a szülők „egy védőhálót alkossanak a gyerekek köré”, és ezt már a legkorábbi évektől kezdve létrehozzák.

Az iskolai és az internetes zaklatás Magyarországon is súlyos problémát jelent. A PISA-adatok szerint a magyar tanulók 5 százaléka számolt be arról, hogy az előző 12 hónapban internetes zaklatás érte, és az érintett tanulók átlagosan 21 ponttal gyengébb eredményt értek el természettudományból, mint azok, akik nem jeleztek ilyen tapasztalatot. Lannert arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem online zaklatás 2022 és 2025 között növekvő tendenciát mutatott. „Azt gondolom, ezzel is külön foglalkoznunk kell” – mondta; a probléma kezelésére külön szakmai munkacsoport is létrejött.

A teljesítményromlás, különösen a szövegértés gyengülésének egyik fő okaként a digitális eszközök növekvő használatát emelte ki.

A mesterséges intelligencia használatában Lannert szerint sajátos kettősség látszik. A magyar tanulók bizonyos, tanulást segítő alkalmazásoknál – például egy új téma előzetes feltérképezésénél vagy szövegek összefoglalásánál – kevésbé használják az AI-t, mint az OECD-átlag, viszont „úgy, amire nem kéne”, inkább támaszkodnak rá. Ilyen az írásbeli feladatok és szövegek első változatának elkészíttetése, amikor „igazából helyettünk dolgozik a mesterséges intelligencia”. A tanulók 29 százaléka számolt be ilyen használatról. Lannert szerint ezen a területen is beavatkozásra van szükség.

Jelenleg dolgozunk egy AI-stratégián,

amelyet hamarosan szakmai egyeztetésre bocsátanak, és ebben a szülők erősebb együttműködésére is számítanak. Saját korábbi kutatási tapasztalatai alapján azt hangsúlyozta, hogy az iskolában beszélni kell az AI használatáról: azoknál a diákoknál, akik használták a mesterséges intelligenciát, de az iskolában nem beszéltek róla, alacsonyabb médiatudatosságot tapasztaltak.

A PISA-eredményekre adott hosszabb távú kormányzati válaszról Lannert kijelentette, hogy már elkezdték egy átfogó oktatási stratégia kidolgozását, amelyet rövidesen szakemberekkel egyeztetnek és nyilvánosságra hoznak. „Erre szeretnénk majd építeni a különböző jogalkotási folyamatokat, mint az új törvényeket vagy akár a Nemzeti Alaptanterv átalakítását” – fogalmazott.

A problémák kezelésének egyik fő eszköze az új alaptanterv lehet, amelyben nagyobb hangsúlyt kapnak majd az alapkompetenciák, elsősorban a szövegértés és a matematika. Az új NAT-tól nem egyszerű tartalmi módosítást, hanem „nagyon gyökeres szemléletbeli fordulatot” vár. Szeretne szakítani azzal a hagyománnyal, hogy folyamatosan újabb ismereteket és tantárgyakat próbálunk bepréselni az iskolai napba. Szerinte tévedés azt gondolni, hogy minél többet tanul egy gyerek, annál többet fog tudni: „pontosan az ellenkezője az igaz: minél több ideje van gondolkodni, annál jobban tud tanulni.” Az új NAT egy-másfél év múlva lehet kész.

Ehhez kapcsolódóan új kampányokat is terveznek az olvasás és a szövegértés fejlesztésére, az óvodák és művészek bevonásával. Lannert egy intenzív, a mesélésre, az olvasásra és az iskolai szövegértés-fejlesztésre épülő programról beszélt.

A társadalmi különbségekre és az erős iskolai szelekcióra vonatkozó kérdésekben óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, a korai gyermekkorban nagyon sok minden eldől, ezért az első tíz évre, a pedagógiai módszerek fejlesztésére és az előítéletek csökkentésére különös figyelmet kell fordítani. Arra azonban nem adott azonnali választ, hogy változtatnának-e az iskolarendszer szerkezetén vagy a szabad iskolaválasztáson. „Mindenki nagyon türelmetlen, hogy most mondjam meg” – fogalmazott, majd hozzátette: „azért nem tudom megmondani, mert tényleg nem én akarom megmondani. Azt szeretném, hogy ezt együtt találjuk ki.”

A magyar oktatás előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak összességében éppen a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését nevezte, vagyis hogy "szembenézünk-e a dolgokkal, a demográfiai csökkenéssel, hogy az mit jelent? Értjük-e, hogy adófizető pénzét költjük? És hajlandóak vagyunk-e mi magunk is kompromisszumot hozni?"

Ez egy nagy közös társadalmi feladat lesz, és mindannyiunk okosságán fog múlni

– zárta a gondolatot.

A PISA-felmérést (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) abból a célból indította el az OECD, hogy a tagállamok oktatási rendszerének teljesítményét össze lehessen hasonlítani. A három évente megtartott felméréseknél a 15 éves diákok kompetenciáit mérik fel három tudásterületen: szövegértés (2000 óta mérik e területen a diákok teljesítményét), matematika (2003 óta), természettudományok (2006 óta).
A tesztek célja, hogy felmérjék, a tankötelezettség végéhez közeledő diákok milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, kompetenciákkal, amelyek a továbbtanuláshoz vagy a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükségesek. Ennek megfelelően a PISA-teszt nem a lexikális tudást vizsgálja, hanem azt próbálja felmérni, hogy a diákok képesek-e az iskolában elsajátított ismereteket új helyzetekben (végül is a való életben) alkalmazni. A tavalyi felmérésben Magyarországról mintegy 6400 diák vett részt.

Címlapkép forrása: Lannert Judit Facebook-oldala.