GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Felülvizsgálatot sürget az intézmény jelentése.
Az ÁSZ a 2022 és 2025 közötti időszakot vizsgálta, egyebek mellett a TAO-támogatásra való jogosultság feltételeit, az igénybevétel folyamatát, valamint az abban részt vevő szereplők feladatait és felelősségét.
A vizsgált négy évben összesen 367,5 milliárd forint TAO-támogatást használtak fel a látvány-csapatsportok, ami az államháztartás sportcélú kiadásainak mintegy 15–20 százalékát jelentette.
A beruházásokra jutó támogatás összege 49,2 milliárd forint volt. Ennek jelentős része ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódott, elsősorban a labdarúgásban. Az elemzett időszakban a futball kapta a legtöbb TAO-forrást, míg a röplabda részesedése volt a legalacsonyabb.
A rendszer támogatási köre közben jelentősen bővült:
A számvevőszék nem vitatja, hogy a TAO-rendszernek vannak kézzelfogható előnyei. Az egyik legfontosabb pozitívum a sport ösztönzése, amely elsősorban sportcélú beruházásokon keresztül érvényesülhet. Emellett egy-egy jelentősebb nemzetközi sportesemény turisztikai szempontból is vonzóbbá teheti az adott térséget.
Az ÁSZ jelentése szerint ugyanakkor a támogatási konstrukció nem tölti be megfelelően azt a szerepet, hogy további, a TAO-n kívüli források bevonására ösztönözze a kedvezményezett szervezeteket.
Ez azért jelenthet problémát, mert a támogatott szervezetek többsége jelentős mértékben függ az állami forrástól, és működésének finanszírozását nagyrészt erre alapozza.
Emiatt a rendszer esetleges átalakítása vagy megszüntetése komoly működési és fenntarthatósági kockázatot jelenthet.
Az ÁSZ ellenőrzései ugyanakkor több olyan esetet is feltártak, amikor a támogatásokat nem a meghatározott célokra, illetve jogszabályellenesen használták fel. Amennyiben bűncselekmény gyanúja is felmerült, a számvevőszék a jogszabályi kötelezettségének megfelelően értesítette az illetékes hatóságokat.
Az elemzés szerint magában a rendszer működésében is vannak olyan pontok, amelyek lehetőséget teremthetnek visszaélésekre.
Kockázatot jelenthet például, hogy a TAO-támogatást nyújtó vállalat és a támogatást felhasználó sportszervezet is érdekelt lehet abban, hogy a támogató cég – vagy annak érdekeltsége – később beruházóként vagy szolgáltatóként jelenjen meg a támogatott szervezetnél.
Az ÁSZ szerint az ilyen összefonódások korlátozhatják a piaci versenyt, ami túlárazásokhoz, illetve tényleges teljesítés nélküli számlázásokhoz is vezethet.
Az ÁSZ a piaci felajánlások rendszerét is kockázatosnak tartja abból a szempontból, hogy a támogató gazdasági társaságok közvetve befolyásolhatják, mely sportágakhoz, régiókhoz vagy klubokhoz jutnak források.
Ez a számvevőszék szerint háttérbe szoríthatja a szakmai, illetve sportstratégiai szempontokat, miközben a rendszer eredeti célja éppen a sportágak fejlesztése lenne.
További problémát jelenthet a közbeszerzések kezelése. Az ÁSZ vizsgálatai szerint a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházások és beszerzések esetében a sportszervezetek több alkalommal nem folytatták le a közbeszerzési eljárásokat, amire a vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít.
Az ÁSZ összességében arra jutott, hogy a TAO-rendszer jelenlegi működése nem feltétlenül a sportszakmai eredményességet helyezi a középpontba. Emiatt a számvevőszék szerint indokolt a támogatási mechanizmusok újragondolása és a kapcsolódó jogszabályok pontosítása.
A javasolt változtatások között szerepel a szigorúbb tartalmi ellenőrzés, a támogatási rendszer működésének felülvizsgálata, valamint a közbeszerzési mentesség újragondolása is.
Az ÁSZ elemzésének egyik fontos következtetése, hogy a TAO-rendszer több mint egy évtizedes működése után már nem elegendő pusztán azt vizsgálni, hogy mennyi pénz jut a sportba.
A támogatások hatékonyságát, a felhasználás átláthatóságát, a piaci verseny érvényesülését és azt is értékelni kell, hogy a kedvezményezett szervezetek képesek-e hosszú távon az állami forrásoktól független, fenntartható működésre.
Napi