BelföldSzerző: magyarnemzet 5 napja 4 percnyi olvasás
A kormányfő bejelentette a Szent István program elindítását.
Immár menetrendszerű, hogy Magyar Péter napirend előtt szólal fel a parlament aktuális ülésnapjának kezdetén. Így lesz ez ma is, azonban nem tudni, hogy a miniszterelnök milyen témával foglalkozik majd a beszédében. A hétfői felszólalás során a kormányfő az 1241-es muhi csatától indulva, az 1848-as és az 1956-os forradalmakon át jutott el oda, hogy az elmúlt 16 év kormányzását támadja és a tatárjáráshoz hasonlítsa. De arról sem feledkezett meg Magyar Péter, hogy a kormánya teljesítményét IV. Béla király második honalapításához hasonlítsa.
Ezután a képviselők döntenek a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról. A javaslat átvezeti a magyar jogrendszeren az alaptörvény tizenhetedik módosítását: a vármegyék elnevezése ismét megye, a főispánoké pedig ismét kormánymegbízott lesz. Ismert, legutóbb Magyarországon a hagyományos „vármegye” elnevezés hivatalosan a Rákosi Mátyás-féle sztálinista diktatúra kiépítésével, az 1949. évi XX. törvény (a szovjet mintájú alkotmány) hatálybalépésével szűnt meg, és váltotta fel a „megye” elnevezés.
A Fidesz 2023. január 1-jétől vezette vissza a magyar államisággal egyidős közigazgatási elnevezéseket.
A módosítás a miniszterelnök illetményét is szabályozza, ami jelenleg a házelnökével megegyező összeg, 3,8 millió forint. A javaslat szerint, ha a miniszterelnök országgyűlési képviselő is, az illetménye a képviselői tiszteletdíj 1,91-szeresére, mintegy 2,5 millió forintra csökkenne. Nem képviselő miniszterelnök esetében megmaradna a 3,8 millió forintos összeg.
A vármegyék átnevezését és a miniszterelnök fizetését módosító javaslat mellett a képviselők szavaznak az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításáról is. A Tisza által sürgősséggel benyújtott javaslat célja a házszabály hozzáigazítása a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatásköréhez, miután megszűnt a tanács előzetes hozzájárulási joga, helyébe a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelésére irányuló véleményezési jog lépett.
A parlament várhatóan dönt a kormánypárt ötletére létrehozott Független Közmédia Testület elnökéről és tagjairól. A parlamenti többség június 23-án fogadta el azt a médiatörvény-módosítást, amely az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató megszüntetésével, illetve új közmédia-struktúra kialakításával számol. A testület tulajdonosi jogokat gyakorol az új Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett, vagyis nem pusztán tanácsadó szerv, hanem az új közmédia egyik legfontosabb irányító és felügyeleti szerve.
Kilenc tagjából hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek.
A konstrukciót amiatt is bírálták, hogy így hat politikai delegált áll szemben három szakmai taggal. A testület egyik legfontosabb feladata, hogy nyílt pályázaton kiválassza a közmédia állandó vezetését. Jelenleg az átalakítás átmeneti szakaszában Horváth P. András tölti be az ideiglenes szakmai vezetői szerepet.
Az utóbbi hetekben jelentős vita alakult ki a testületbe delegált tagok szakmai háttere és kiválasztása kapcsán. A testület tagjaira vonatkozó valamennyi jelölésnek augusztus 23-án éjfélig kellett volna beérkeznie, amit az ellenzék és a szakmai szervezetek is teljesítettek. A Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, míg a Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte a testületbe. Azonban a Tisza a saját maga által kitűzött határidőt képtelen volt tartani és nem állítottak határidőre jelöltet a testületbe.
Ezután a Tisza Párt kezdeményezésére elmaradt a testület médiaszakmai jelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés művelődési bizottságában. Továbbá leszavazta a bizottság tiszás többsége az ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagokat.
Majd egy héttel az eredeti határidő után Bujdosó Andrea frakcióvezető tudatta, hogy a Tisza Szabó Györgyöt, Hargitai Miklóst és Bálint Viktort jelöli a Független Közmédia Testületbe. Szabó kapcsán megjegyzendő, hogy a Kádár-rendszerben a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) főtitkára volt. Arra már Mező Gábor történész hívta fel a figyelmet egy korábbi írásában, hogy
arról a kommunista, szocialista, megengedőbben baloldali szervezetről beszélünk, amelyről ma már viszonylag közismert, hogy egyrészt a szovjetek irányították, de gyakorlatilag a KGB fedőszerve lehetett.
Az első körös meghallgatások után az ellenzék ismét az eredeti jelöltjeit állította a Független Közmédia Testületbe, azonban a múlt héten tartott újabb meghallgatáson másodszor sem támogatta őket az Országgyűlés művelődési bizottságának tiszás többsége. Ezzel párhuzamosan a bizottság Bayer Judit médiajogászt és médiakutatót javasolta a Független Közmédia Testület elnökének. Bayer volt az egyetlen jelölt a tisztségre, személyére Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke tett javaslatot. Radnai Márk belebegtette, hogy az ellenzéki tagok nélkül, hat fővel is megalakulhat a testület, sőt így is kiírhatják a közmédia vezérigazgatói pályázatát. Ha pedig az ellenzék továbbra sem állít szerintük „alkalmas” jelölteket, mások előtt nyithatják meg a lehetőséget.
A parlament keddi ülésének napirendjén szerepel Szentkirályi Alexandra és Latorcai Csaba ellenzéki képviselők két-két mentelmi ügye is. Az országgyűlési gyakorlat szerint közvádas eljárásokban igen, míg magánvádas eljárásokban nem adják ki az érintett képviselők mentelmi jogát. Mindkét politikus esetében magánvádas ügyekben érkezett indítvány a parlamenthez, így várhatóan nem függesztik fel sem Szentkirályi, sem pedig Latorcai mentelmi jogát.
Azonban figyelemre méltó, hogy az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülése óta eltelt közel négy hónapban már többször is kikérte az ügyészség egy ellenzéki politikus mentelmi jogát, jellemzően magánvádas eljárásokban. Ugyanakkor Magyar Péter mentelmi ügyében még mindig nem lépett a nyomozóhatóság.
Mint ismert, 2024 nyarán, pár nappal EP-mandátuma átvétele előtt Magyar Péter annyira botrányosan viselkedett egy klubban, hogy végül a biztonsági szolgálat vezette ki hajnal négy óra körül a belvárosi szórakozóhelyről. Több szemtanú egybehangzó állítása szerint Magyar nagy mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után órákon át agresszívan, garázda módon viselkedett. A történtekről a jelenlévők több videófelvételt is készítettek, Magyar egyikük kezéből erőszakkal ki is vette a telefonját, majd, miután a biztonságiak kivezették a klubból, a Dunába dobta a készüléket.
A telefont a búvároknak sikerült felszínre hozni, az abból kinyert adatok bizonyítékként szolgálnak. Magyar Péter botránya ügyében garázdaság és rongálás miatt, több feljelentést követően már aznap megindult a rendőrségi nyomozás. Az ügy, mivel Magyarnak mentelmi joga van, átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF). A legfőbb ügyész végül lopás miatt az EP elnökénél kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztését. Az Európai Parlament többsége azonban akkor úgy döntött, nem adja ki Magyar mentelmi jogát.
Azzal, hogy országgyűlési képviselő lett, ismét megnyílt a lehetőség arra, hogy az ügyészség kikérje Magyar Péter mentelmi jogát. De az ügyben még mindig nem történt előrelépés.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Hatlaczki Balázs)
Napi