BulvárSzerző: blikk 4 napja 13 percnyi olvasás
Megemlékezéssel és Magyar Péter miniszterelnöki felszólalásával kezdődik kedden az Országgyűlés ülése. A parlament emellett megválaszthatja a Független Közmédia Testület tagjait és elnökét, valamint elkezdi az idei költségvetés módosításának vitáját.
Az ülés 9 órakor a büntetés-végrehajtás napjáról való megemlékezéssel kezdődik, amit 1996 óta Szent Adorján napján tartanak. A megemlékezés után Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása következik.
Cikkünk frissül!
A parlament keddi ülésének elején Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy Toroczkai László a mai ülésnapon sem vehet részt az ülésteremben, a szavazások idejét leszámítva. A döntést Forsthoffer Ágnes házelnök hozta, miután a Mi Hazánk frakcióvezetője a hétfői ülésen az emberi méltóságot kirívóan sértő kifejezést használt.
Az alelnök közölte: „Forsthoffer Ágnes házelnök asszony az Országgyűlési törvény 46/D. §-ában biztosított jogkörében eljárva Toroczkai László országgyűlési képviselőt kizárta az Országgyűlés 2026. szeptember 7. és 8-i üléséről.” A döntés értelmében Toroczkai a keddi ülésen „a szavazások időtartamát kivéve nem tartózkodhat az ülésteremben.”
A parlament ezt követően megemlékezett Szent Adorján napjáról, amely szeptember 8-án a büntetés-végrehajtási szervezet napja. Hallerné Nagy Anikó kiemelte, hogy idén különleges évfordulót ünnepelnek, hiszen 30. alkalommal köszöntik ezen a napon a büntetés-végrehajtásban szolgálókat.
Az alelnök beszédében a szervezet munkájának társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta, a büntetés-végrehajtás dolgozói a társadalom biztonságának védelmében végzik munkájukat, amelyhez egyszerre kapcsolódik a felelősség, a szakmai felkészültség és az emberség.
Szent Adorján történetét is felidézte. A legenda szerint a Hadrianus néven ismert katonatiszt a keresztényüldözések idején részt vett a foglyul ejtett keresztények őrzésében, majd azok rendíthetetlen hite hatására maga is megtért. Emiatt őt is bebörtönözték, megkínozták és kivégezték.
Hallerné Nagy Anikó szerint Adorján története azért is különleges, mert „összeköti a börtön rácsainak mindkét oldalát”. A mai büntetés-végrehajtás ugyan már egészen más alapokon működik, de a társadalom biztonságának védelme, a jogszerű fogvatartás, a rend fenntartása és a reintegráció továbbra is a hivatás fontos része.
Az alelnök köszönetet mondott a büntetés-végrehajtás több ezer dolgozójának is. Mint fogalmazott, munkájuk eredménye sokszor nem látványos, mégis „nélkülözhetetlen a társadalom biztonsága szempontjából.”
A megemlékezést követően Magyar Péter miniszterelnök kapott szót napirend előtt. A kormányfő „A magyar vidékért” címmel szólalt fel, és beszéde elején a vidéken élő magyarokhoz fordult.
Magyar Péter felidézte, hogy pártja még ellenzékben, egy évvel korábban, augusztus 20-án ígéretet tett a magyar falvaknak. A vállalás szerint 10 településenként évente 1 milliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanának a helyi fejlesztésekre.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a pénz felhasználásáról nem központilag döntenének. „Azt is vállaltuk, hogy ezt nem Budapestről fogjuk megmondani” – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem minisztériumi irodákban határozzák majd meg, mire van szükség, hanem azokkal együtt, akik az adott településeken élnek.
Magyar Péter ezután bejelentette: „Elkezdjük megvalósítani a vállalásunkat, elindítjuk a Szent István Vidékfejlesztési Programot.”
A miniszterelnök szerint az elmúlt években a politikai pártok mesterségesen mélyítették a szakadékot a falvak és a városok, illetve Budapest és a vidék között. Magyar Péter úgy látja, hogy a Fidesz tudatosan szembeállította a kisebb településeket a városokkal, és ellenségképet épített, miközben a korábbi ellenzék lekezelően viszonyult a vidékhez, amelyre úgy tekintett, mint ahová „le kell menni, ahol el kell magyarázni, hogy működik a világ”.
Magyar Péter Szent István korát is felidézte, amikor arról beszélt, hogy az uralkodó idején tíz falvanként templomot kellett építeni. A miniszterelnök szerint a mai Magyarországon is szükség van erős helyi közösségekre ahhoz, hogy az ország egésze erős legyen.
Mint mondta, ma már nem templomépítési kötelezettséget határoznak meg, hanem tíz településnek adnak lehetőséget arra, hogy közösen mérjék fel, mire van valóban szükségük. „Üljenek le egymással, nézzék meg, hogy mire van valóban szükség, és mondják meg, mit szeretnének, a kormány forrást ad hozzá” – ismertette a kezdeményezés lényegét.
Az új program a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett működik majd. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy első körben tíz térségben indul el a kezdeményezés:
A program összesen 100 települést és csaknem 100 ezer magyar embert érint az első körben.
Magyar Péter a parlamenti ülésen ismét élesen bírálta a megyei közgyűlések működését. A miniszterelnök szerint ezek a testületek mára elvesztették eredeti szerepüket, és elsősorban az ellenzéki pártok pénzügyi háttérintézményeiként működnek.
„A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek” – fogalmazott Magyar Péter. Szerinte a közgyűléseket „közpénz ATM-nek” használják, miközben az uniós pályázatokon az általa „eredeti Fidesznek”, „zöld Fidesznek” és „kék Fidesznek” nevezett politikai csoportok együttműködnek.
A kormányfő azt is kifogásolta, hogy szerinte a közgyűlések vezetői és tagjai jelentős juttatásokat kapnak úgy, hogy a megyék nem profitálnak érdemben a munkájukból. „Havi egy-két nap és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából” – mondta.
Magyar Péter szerint a jelenlegi rendszeren változtatni kell. „Ideje tovább lépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy már dolgoznak azon a javaslaton, amely megszüntetné a szerinte kiüresedett megyei közgyűléseket, és teljesen átalakítaná a rendszert.
A miniszterelnök szerint az átalakításnak jelentős pénzügyi hatása is lehet. „Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni” – jelentette be.
A határozathozatalok között a parlament dönt a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények, továbbá az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításáról.
Megválaszthatják a képviselők a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére létrehozott Független Közmédia Testület tagjait és elnökét.
A művelődési bizottság múlt héten a kormánypártok és a szakmai szervezetek által javasolt három-három ember jelöltté válását támogatta, míg az ellenzéki frakciók által javasoltakat leszavazta. A testület elnökének Bayer Judit médiajogászt, médiakutatót javasolja a bizottság.
A frakciók által jelölt tagokat négy, a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagokat két évre választja meg a parlament kétharmados támogatással.
Az Országgyűlés dönthet Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Latorcai Csaba (KDNP) két-két mentelmi ügyében is.
A határozathozatalokat követően elkezdődik a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosításának általános vitája. A módosítás célja a kormány szerint, hogy a büdzsé a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.
Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításával törvényi szintre emelkedhetnek a kormányzat és Budapest közötti egyeztetés legmagasabb szintű fórumára, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályok. A javaslat elfogadásával az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca október 1-jétől 99 évre ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülhet a kerületi önkormányzattól.
Tárgyalják a magyar építészetről szóló törvény módosítását, amelynek célja egyebek mellett az Otthon Start Program keretében megvalósuló építési beruházások esetében a korábban tervezett, de még meg nem megvalósult nagy volumenű lakásépítési beruházások terveinek összehangolása a kormány új, kidolgozás alatt lévő lakásépítési programjával.
A képviselők megvitatják a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely a vagyonelkobzás egy új formájának büntető törvénykönyvbe emelését és a külföldi embercsempészek elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztési lehetőségének megszüntetését kezdeményezi.
Általános vita lesz az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény módosításáról, amely a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészül ki.
Napirenden szerepel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvénynek, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvénynek a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegségével kapcsolatos módosítása, miszerint a növény-egészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott valamely kötelezettség teljesítését.
Napi