Az OECD által 3 évente elkészített PISA-felmérés 2025 évi eredményei alapján történelmi mélypontra került a magyar 15 évesek teljesítménye matematikából és szövegértésből.

Matematikából 455, szövegértésből 460 pontot értek el a magyar tanulók. Természettudományból ugyanakkor 486 pont született, vagyis ezen a területen a 2022-es méréshez képest lényegében nem történt további visszaesés.

A hosszabb távú trend matematikából és szövegértésből is látványos: 2009 óta előbbiből 35, utóbbiból 34 ponttal esett vissza a magyar diákok teljesítménye, ami mindkét területen mintegy 7 százalékos zuhanást jelent. A probléma azonban még jobban látszik az alulteljesítők arányán:

Tudni valamit és használni a tudást nem ugyanaz

A PISA-felmérés éppen azért különösen érdekes ebből a szempontból, mert azt vizsgálja, hogy az alapvető tanulmányaik végéhez közeledő fiatalok milyen, a mindennapi életben is használható kompetenciákkal rendelkeznek. A vizsgálat tehát nem egyszerűen a tananyag elsajátítását méri, hanem azt, hogy a 15 évesek mennyire képesek megszerzett tudásukat különböző, mindennapi élethelyzetekben alkalmazni.

Az Economx.hu kérdésére válaszoló Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint különösen komoly gond, hogy itthon mindent külön akarunk oktatni: a gyerekeknek napi 6–8 órájuk van, amit még a házi feladatok elkészítése követ, miközben a Nemzeti alaptanterv túlzsúfolttá vált.

Ellenpéldaként a PISA-felmérés legtöbb területén az európai élmezőnyben szereplő Észtországot említette, ahol az ismeretek összekapcsolására, a komplex tudás átadására törekednek, ami a megértést és a problémamegoldást is jobban segíti.

A probléma nem marad az iskola falai között: nem pusztán oktatáspolitikai kérdés, hogy egy fiatal érti-e a százalékszámítást:. Aki az alapszint alatt teljesít, annak éppen azzal lehet problémája, ami a modern pénzügyi döntések egyik alapja: felismerni egy valós helyzet mögött a matematikát, majd használni azt.

A pénzügyi tudatosság szempontjából tehát a választóvonal nem feltétlenül ott húzódik, hogy megtanulta-e a fiatal a képletet, hanem ott, hogy felismeri-e, mikor kell alkalmaznia.

Már az olvasással is baj van

Ehhez társul a szövegértés romlása. A bemutatott adatok szerint 2012 óta egyértelműen lefelé tart a magyar teljesítmény. A háttérben többek között az élményszerző olvasás visszaszorulását és a digitális olvasás terjedését emelték ki.

Ez pénzügyi szempontból legalább akkora probléma lehet, mint a matematika. Egy hitelszerződés, biztosítási feltétel, befektetési tájékoztató vagy akár egy csaló internetes ajánlat felismerése ugyanis egyszerre igényel számolási és szövegértési készséget.

Lannert Judit szerint ezért a készülő oktatási stratégiában az alapkompetenciák fejlesztése kerülhet előtérbe.

Nagyon nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az alapkompetenciákra, mint a szövegértés és a matematika

– mondta a miniszter, aki a korai szövegértés-fejlesztést már egészen az óvodától kezdve erősítené. Itt természetesen nem az olvasástanítás, hanem például a mesehallgatás kaphat fontos szerepet.

Van ami javít az összképen

A természettudomány valamivel kedvezőbb képet mutat. A magyar eredmény 2025-ben 486 pont lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2022-ben. Vagyis miközben matematikából és szövegértésből újabb komoly visszaesés történt, itt 2022 után sikerült megállítani a romlást.

A kedvezőbb kép azonban nem változtat az összképen, főleg azért, mert a probléma ráadásul nemcsak a lemaradóknál látszik.

A legmagasabb képességszinteket matematikából mindössze a magyar diákok 5,2, szövegértésből 3, természettudományból 4,9 százaléka éri el. Mindhárom arány elmarad az OECD átlagától, vagyis miközben sok a minimumszintet sem teljesítő tanuló, a kiemelkedően teljesítők tábora szűkült.

Lannert Judit szomorú eredmény, hogy a legkiválóbbak aránya is csökkent épp ezért arról beszélt, hogy

a magyar tehetséggondozás stratégiáját és formáját át kell gondolni, úgy tűnik, nem igazán volt sikeres, amit az elmúlt tizenvalahány évben csináltunk

Egyre távolabb az uniós cél

Ráadásul az Európai Unió 2030-ra 15 százalék alá szeretné csökkenteni az alulteljesítő 15 évesek arányát. Ehhez képest Magyarországon matematikából már a diákok 35,6, szövegértésből 32,3 százaléka nem éri el a második képességszintet. A romlás nem kizárólag magyar jelenség, ám matematikából nálunk gyorsabb volt: 2022 óta 29,5-ről 35,6 százalékra nőtt az alulteljesítők aránya, miközben az OECD-ben 31-ről 34,9 százalékra emelkedett. Szövegértésből a magyar mutató 26,4-ről 32,3 százalékra romlott, az OECD átlaga pedig 26-ról 31 százalékra nőtt.

A nemzetközi összevetésben az ázsiai országok és térségek fölénye jellemző - a legjobb teljesítmények több mérési területen is innen érkeztek. Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az összehasonlításnál azt is figyelembe kell venni, kik vesznek részt a mérésben. Kína esetében például nem az egész ország, hanem négy fejlett régió teljesítménye jelenik meg a PISA-adatokban. Európából elsősorban a már említett észt és az ír diákok kerültek az élmezőnybe.

A PISA-felmérés a pénzügyi tudatosság számára is fontos figyelmeztetés. Alapkompetenciákat lehet tanítani, de tudatosság csak akkor lesz belőlük, ha a fiatal képes az ismeretet valódi döntési helyzetben használni. A mostani matematika- és szövegértési eredmények azt mutatják, hogy a mindennapi életben is használható tudás fejlesztésében nagyon komoly feladat áll a magyar oktatás előtt.