GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 9 percnyi olvasás
Egymással teljesen ellentétes folyamatok zajlottak le az elmúlt közel egy évben a digitalizált pénzügyi eszközök világában. Az egyik oldalon a klasszikus kriptopiac – a bitcoinnal az élén – egy hullámvasútszerű korrekción esett át, amit épp az elmúlt napokban tört meg egy heves, sokak számára meglepő rali. A másik oldalon a hagyományos pénzügyi eszközök blokkláncra vitt „tokenizált" változatai, elsősorban az amerikai államkötvényekre és pénzpiaci alapokra épülő termékek, töretlenül nőnek, sőt, gyorsulnak. Átmeneti divatról van csupán szó, vagy a pénzügyi rendszer tartós, szerkezeti átalakulásának vagyunk tanúi? A kérdést a legfrissebb piaci adatok és fejlemények alapján érdemes megvizsgálni.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az rwa.xyz, a tokenizált valós eszközök (Real World Assets, RWA) legszélesebb körben használt nyilvántartó platformja 2026. augusztus 25-i adatai szerint a blokkláncon „disztributáltan", azaz közvetlenül, tokenek formájában tartott valós eszközök összértéke 38,5 milliárd dollár volt. Egy év alatt így több mint 80%-os bővülés történt.
A stablecoinok piacán – amely ugyanezen adatok szerint 302 milliárd dolláros kapitalizációt tesz ki – ehhez képest stagnálás, minimális visszaesés volt tapasztalható a korábbi bitcoin-csúcs óta.
A tokenizáció nem valami új kriptoeszközt jelent. Egy már létező eszközt – állampapírt, befektetési alapot, részvényt, akár ingatlant – jelenítenek meg digitális token formájában a blokkláncon. A token értéke a mögötte álló eszközből származik; a blokklánc annyit ad hozzá, hogy az eszköz gyorsabban, akár a nap huszonnégy órájában gazdát cserélhet, és kisebb részekre bontható.
A tokenizált piac összértéke (2025. október 6. – 2026. szeptember 02.; milliárd USD)
A teljes kriptopiaci kapitalizáció – amibe a bitcoin, az összes altcoin és a stablecoinok is beletartoznak – ezzel szemben 2026. augusztus 26-án 2700 milliárd dollár körül alakult. Ez még a legutóbbi heves rali után is közel 38%-kal marad el a 2025. október 6-i, 4300 milliárd dolláros csúcstól.
A kriptopiac összértéke (2025. október 6. – 2026. szeptember 02.; ezer milliárd USD)
A bitcoin árfolyama hasonló mintát követ: a korábbi, 126 ezer dollár feletti csúcsáról 58–65 ezer dollár közé esett vissza 2026 nyarára, majd az elmúlt napokban meredeken, 78 ezer dollár fölé pattant vissza.
A bitcoin árfolyama (2025. október 7. – 2026. szeptember 02.; USD)
A piac méretének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tokenizációs számokkal rendszeresen visszaélnek. Két dolgot (a disztributált tokenizált eszköz, illetve a reprezentált eszköz fogalmát) szokták összemosni, miközben a különbség köztük tízszeres.
Disztributált tokenizált eszköz: a blokklánc maga a terjesztési csatorna. A befektető közvetlenül, saját tárcáján vagy letétkezelőjén keresztül jegyezheti, tarthatja és utalhatja a tokent. Ez a valódi, kereskedhető on-chain piac, szakmai értelemben alapesetben ezt értjük „tokenizált RWA-piac" alatt. Ennek értéke 2026. augusztus 25-én 38,5 milliárd dollár volt.
Reprezentált eszköz: a blokklánc csupán belső nyilvántartási és egyeztetési réteg egy intézmény saját, zárt rendszerében. A befektető nem tud közvetlenül, on-chain módon tulajdont szerezni vagy utalni; a token „csak" a háttérben javítja az elszámolás átláthatóságát. Ez a kategória az rwa.xyz szerint 353 milliárd dollár. Ennek viszont a döntő része, 314 milliárd dollár, egyetlen tételből áll: a Broadridge repóügylet-állományából. Ez banki háttérfolyamat, nem nyilvános piac.
Amikor tehát valaki ezermilliárd dolláros tokenizációs piacról beszél, mindig érdemes tisztázni, pontosan melyik piacról van szó. A fenti két piac teljesen más gazdasági valóságot fed le.
Az alábbi táblázat a tavaly őszi kriptopiaci csúcshoz méri a legfontosabb mutatókat.
| Főbb mutatók alakulása a 2025. őszi kriptopiaci csúcshoz képest | |||
| Mutató | Korábbi állapot | 2026. nyár vége | Irány |
| Teljes kriptopiaci kapitalizáció | ~4,3 ezer Mrd USD | ~2,7 ezer Mrd USD | ▼~37% |
| (2025.október - csúcs) | (2026.09.02.) | ||
| Bitcoin árfolyam | >126 000 USD | ~77 400 USD | ▼~38%, de +23% az elmúlt 2 hétben |
| (2025. október - csúcs) | (2026.09.02.) | ||
| Tokenizált RWA-piac (disztributált érték, stablecoin nélkül) | ~25 Mrd USD | 38,8 Mrd USD | ▲~50% |
| (2025. október) | (2026.09.02.) | ||
| Tokenizált amerikai államkötvény-alapok | ~9 Mrd USD | 15,9 Mrd USD | ▲~75% |
| (2025. október) | (2026.09.02.) | ||
| Stablecoin-piac összmérete | ~320 Mrd USD | ~303 Mrd USD | ▼~5,5% |
| (2025. október) | (2026.09.02.) | ||
| Forrás: CoinGecko, rwa.xyz, Gránit Alapkezelő (Módszertani megjegyzés: a különböző elemzőházak eltérő definíciókat használnak (például a stablecoinok be- vagy kizárását, a magánhitel-állomány „zárolt" vagy „aktív" számbavételét illetően), ezért az abszolút számok néhány milliárd dollárral eltérhetnek forrásonként. A növekedési irány és a nagyságrend azonban minden forrásban egybehangzó.) | |||
Az irány egyértelmű: a két piac a vizsgált időszakban ellentétesen mozgott. A tavalyi csúcstól indexálva ez még látványosabb.
Tokenizált piac vs. kriptopiac (2025. október 7. = 100%, heti bontásban)
A tokenizált eszközök növekedését nem a hangulat, hanem konkrét, nevesíthető intézményi lépések hajtják. A BlackRock 2026 májusában benyújtotta két újabb tokenizált alapjának kérelmét az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC).
A cég augusztus 3-i közleménye szerint mindkét alap a GENIUS-törvény szerinti elfogadható tartalékeszközzé kíván válni.
A JPMorgan Asset Management elindította második, Ethereum-hálózaton futó tokenizált pénzpiaci alapját (JLTXX)-et (JPMorgan OnChain Liquidity-Token Money Market Fund), 100 millió dolláros saját kezdőbefektetéssel. A Kinexys Digital Assets – a cég blokklánc-részlege – által üzemeltetett alap kizárólag rövid lejáratú amerikai államkötvényekbe és az azokkal fedezett repóügyletekbe fektet, és szintén a GENIUS-törvény szerinti tartalékkövetelmények teljesítésére tervezték.
A New York-i tőzsde (NYSE) anyavállalata, az Intercontinental Exchange március 24-i közleménye szerint egyetértési megállapodást (MOU) kötött a Securitize tokenizációs platformmal. A megállapodásban a Securitize-t nevezték ki a tőzsde első „digitális transzferügynökének”, vagyis az első olyan szereplőnek, amely jogosult lesz vállalati vagy ETF-részvényeket natívan, blokkláncon kibocsátani az NYSE tervezett, éjjel-nappal működő Digital Trading Platformján. A Securitize a hagyományos piac és a kriptovilág közötti hidat építi: részvényeket, kötvényeket és alapokat tokenizál szabályozott infrastruktúrán. 2026 nyarára már több mint 4,3 milliárd dollárnyi tokenizált eszközt kezelt.
Ezekben az a közös, hogy egyik sem új spekulatív termék. Mind a meglévő elszámolási rendszerek átköltöztetéséről szól. A cél egy olyan struktúra, ami egyszerre kompatibilis a bankrendszerrel, a tőzsdei infrastruktúrákkal és a kriptotárca-alapú digitális világgal. Ez a párhuzamosság választja el a tokenizált piacot a spekulatív kriptopiactól.
"Tokenizált részvény" alatt legalább háromféle, jogilag is eltérő konstrukciót értenek, ami eldönti, hogy a befektető ténylegesen mit tart a kezében.
| A "tokenizált részvény" három konstrukciója | |||
| Proxy (tükrözött) | Hibrid | Natív | |
| Ki a "hivatalos" nyilvántartó? | Egy közvetítő (tőzsde, bróker), amely letétben tartja a mögöttes eszközt | Hagyományos transzferügynök / központi értéktár, blokklánc csak kiegészítő, párhuzamos réteg | Maga a blokklánc — nincs papíralapú „mögöttes” rekord |
| Mit birtokol a befektető? | Követelést a közvetítővel szemben (szintetikus, „tartozás” jellegű token) | Ugyanazt a jogi tulajdont, mint korábban — a token csak tükrözi azt | Közvetlen, elsődleges jogi tulajdont — a token maga az értékpapír |
| Ma jellemzően | Sok offshore tőzsdei tokenizált részvény | A legtöbb intézményi projekt, pl. a legtöbb tokenizált pénzpiaci alap | Egyelőre ritka, kifejezetten „jövő idejű” modell |
| Példa | Egyes offshore kriptotőzsdék tokenizált amerikai részvényei | BlackRock BUIDL, JPMorgan JLTXX | NYSE + Securitize tervezett Digital Trading Platformja |
| Forrás: Gránit Alapkezelő | |||
A hibrid modell azért terjedt el leginkább, mert illeszkedik a meglévő jogi keretekhez (a tulajdonjog továbbra is a hagyományos nyilvántartásokban szerepel), miközben kihasználja a blokklánc előnyeit: a gyorsabb elszámolást, a nagyobb átláthatóságot és a programozhatóságot.
A natív modell ezzel szemben azt jelentené, hogy a transzferügynöki funkciót – a tulajdonosi nyilvántartást és a vállalati események, például az osztalékfizetés lebonyolítását – maga a blokklánc látja el, külön központi értéktári rekord nélkül. Éppen ezt építi az NYSE és a Securitize.
Nemcsak a tőke nő, hanem a felhasználói kör is. Az rwa.xyz szerint
augusztusra a tokenizált eszközöket tartó egyedi tárcák száma meghaladta a 2,93 milliót, ami harminc nap alatt több mint 100%-os ugrás.
A Chainalysis 2026 közepén publikált elemzése szerint ennek a bővülésnek két, jól elkülöníthető rétege van.
Ez a folyamat stabilabb és fenntarthatóbb piacépítésre utal, mint a tisztán spekulatív hullámok, hiszen az intézményi tőkebeáramlás és a szélesedő lakossági felhasználói bázis párhuzamosan van jelen.
A tokenizált eszközök növekedésének egyik legfontosabb hajtóereje egy szabályozási résből is fakad. A 2025-ben elfogadott amerikai GENIUS-törvény megtiltja a stablecoin-kibocsátóknak, hogy közvetlen hozamot, azaz kamatot fizessenek a stablecoin-tulajdonosoknak. A szabály célja az volt, hogy a stablecoinokat egyértelműen fizetőeszközként pozicionálja. A mellékhatása viszont az lett, hogy hatalmas keresletet teremtett a tokenizált pénzpiaci alapok iránt, amelyek jogszerűen kínálhatnak Treasury-alapú hozamot ugyanazon a blokkláncon.
Ennek a résnek a kihasználása már ma is mérhető: a BlackRock BUIDL alapja 99%-ban adja az Ethena USDtb-nek a tartalékait és így a Jupiter JupUSD stablecoinjának is a közel 90%-át, mivel JupUSD tartalékainak összetétele 90% USDtb-ből és 10% USDC-ből áll.
A tokenizált pénzpiaci alapok emellett egyre inkább közvetlen kereskedési fedezetként (collateral) is megjelennek. Az OKX kriptotőzsde lehetővé tette, hogy intézményi és VIP-ügyfelei a BUIDL-t a Standard Chartered banknál letétben tartva kereskedési fedezetként használják – vagyis a hozamtermelő token a bankrendszeren kívül is „dolgozik”, miközben szabályozott letétkezelésben marad.
Hasonló irányba mutat a CME Group tokenizált készpénz-kezdeményezése, amelyet a Google Clouddal és a BMO bankkal együttműködésben valósít meg. A cél, hogy a derivatívapiaci letéteket és elszámolásokat a nap 24 órájában működő, blokklánc-alapú infrastruktúrára helyezzék át.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a JPMorgan májusi elemzése szerint a tokenizált pénzpiaci alapok a stablecoin-univerzumnak jelenleg mindössze mintegy 5%-át teszik ki, és a cég szerint érdemi szabályozói előrelépés nélkül aligha haladják meg a 10–15%-ot a jövőben. Vagyis a stablecoinok felhasználói oldali „kényelmi előnye” egyelőre erősebb a tokenizált alapok hozamelőnyénél.
Négy fő oka van annak, hogy a tőke a tokenizált eszközt választja a kriptoeszköz helyett:
Az összképhez tartozik, hogy a tokenizált eszközök piaca – minden lenyűgöző növekedési üteme ellenére – még mindig töredéke a hagyományos pénzügyi piacoknak, és több strukturális korlátba ütközik:
2026 nyarának végén két jól elkülöníthető jelenség volt kimutatható: a kriptopiac ingadozott, miközben a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizált, hozamtermelő változatai stabil intézményi háttérrel nőttek. Ez utóbbit már nem a piaci hangulat, hanem konkrét intézményi és szabályozási tényezők hajtják: a GENIUS törvény szabályozási rése, valamint a nagybanki és tőzsdei belépők – BlackRock, JPMorgan, NYSE, CME – infrastrukturális beruházásai.
Összességében kijelenthető, A tőke döntött: a tisztán spekulatív ígéretek helyett egyre inkább a valós, szabályozott és kiszámítható pénzáramlást biztosító blokklánc-megoldásokat keresi.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio
Napi