Szinte alig van érzékelhető árnyomás a magyar gazdaságban. A Központi Statitisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a júliusi 1,2 százalék után augusztusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal, míg havi bázison 0,2 százalékkal emelkedtek. Ezzel továbbra is 10 éves mélypontja közelében van az infláció Magyarországon, utoljára 2016 végén volt hasonlóan kedvező az inflációs környezet.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 1,5 százalékos éves és 0,3 százalékos havi inflációt vártak, 

Amiért viszont ez jó hír, az augusztusi infláció több következő évi díj és juttatás szempontjából referenciaérték. A legfontosabb az autópálya-matrica. A következő évi e-matrica-díjak meghatározásánál ugyanis mindig az augusztusi, előző év azonos hónapjához mért fogyasztóiár-index számít. 

Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára éves alapon 1,4 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,8 százalékkal. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 27,0, a friss hazai- és déligyümölcsé 15,6, a vaj, vajkrémé 15,5, a sertéshúsé 12,9, a sajté 11,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 13,9, a taxi 11,0, a postai szolgáltatások 9,6, száazlékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,4 százalékkal. A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 10,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,4 százalékkal  többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,5 százalékkal emelkedett.

Megjelent már az inflációban a járműüzemanyagok drágulása is, a védett árak június végi kivezetése után ez volt az első teljes hónap, amikor már a KSH is elszámolta a magasabb üzemanyagárakat.  Emiatt éves alapon 1,3 százalékkal, júliushoz viszonyítva pedig 0,6 százalékkal drágultak.

A legnagyobb áremelkedést havi alapon a szolgáltatásoknál és a szeszes italoknál mérte a statisztikai hivatal, 0,8-0,9 százalékos emelkedéssel. Az élelmiszerek ára viszont 0,2 százalékkal csökkent.

Gyorsulhat ősztől az infláció

Elemzők szerint az infláció várhatóan fokozatosan emelkedik a következő hónapokban, ugyanakkor a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb lesz, mint az előzetesen várható volt. 

 – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MHB Elemzési Centrumának vezetője, aki szerint a tartós árcsökkenés után ősz közepe-vége felétől kezdve az élelmiszereknél lassú drágulás indulhat be.

Szerinte ritikus lesz az ősz: ha nem durrannak el nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat-és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3 százalék között lehet az éves átlagos drágulási ütem. Elromló nemzetközi hangulatban és gyorsan növekvő energiaárak mellett ugyanakkor könnyen borulhat ez a várakozás. Ebből a szempontból fontos lesz forint mozgása, mivel ez a múltbeli tapasztalatok alapján erősen összefügg az inflációs várakozások alakulásával, azaz a forint további esetleges markánsabb gyengülése nem csak az importárakon keresztül, hanem a várakozásokon keresztül is emelhetné az inflációt.

Szeptemberben szinte biztosan nem csökken tovább alapkamat

Az elmúlt egy hónapban határozottan nőttek a kockázatok a világgazdaságban. Augusztus elejére kudarcba fulladtak az iráni béketárgyalások, a befektetők körében pedig felerősödött félelem, hogy egy elhúzódó konfliktusra kell számítani, ami tartós inflciós kockázatokat hordoz. Ennek hatására az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig jelentősen megugrottak a hosszú lejáratú állampapírok hozamai:

•  a német 10 és 30 éves szövetségi kötvények, a Bundok hozama új, 15 éves csúcsra emelkedett. A 10 éves papír hozama valamivel 3 százalék fölött járt. 
• Franciaországban a 10 éves államkötvény hozama 18 éves rekordra,
• Japánban a 10 éves államkötvény hozama a 3 százalékos szint közelébe emelkedett, ami három évtizedes csúcsnak számít. 

A globális kockázatvállalási kedv mérséklődése, a forint gyengülése, a hozamok és az energiaárak emelkedése együtt már túl nagy kockázatot hordoz a monetáris politika számára. Ennek tudható be, múlt csütörtökön a Bloomberg írta meg jegybanki forrásokra hivatkozva, hogy 

 Varga Mihály jelzése alapján az alapkamat további pályájáról a szeptemberi inflációs jelentés alapján dönthet a Monetáris Tanács, a globális fejlemények, a hazai inflációs kilátások és az ország kockázati megítélésének figyelembevételével. A Világgazdaság által  megkérdezett elemzők szeirnt a szeptemberi szünet után legkorábban októberben kerülhet ismét érdemben napirendre a kamatvágás. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a forint stabil maradjon, az energiaárak ne szaladjanak el, és az inflációs alapfolyamatok se mutassanak tartós romlást.