A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak – írja Magyar Péter Facebook-oldalán, és hozzátette, hogy „jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált”. A parlamentben ma döntenek a vármegyék és ispánok nevének módosításáról, de a miniszterelnök posztja szerint nem csak az elnevezésbe, hanem a megyei működésbe is bele tervez nyúlni a Tisza-kormány.

Több fontos döntés is a parlament elé kerül kedden

Kedden több olyan előterjesztésről is határozhat az Országgyűlés, amelyet az őszi ülésszak első ülésén már megtárgyaltak. A legnagyobb változást a megye és a kormánymegbízott elnevezésének visszaállítása hozhatja, a több mint kétszáz oldalas törvénycsomag ugyanis az alaptörvény tizenhetedik módosítását vezeti át a teljes magyar jogrendszeren. Elfogadása esetén 

Ugyanez az előterjesztés a miniszterelnök illetményét is módosítaná: ha a kormányfő országgyűlési képviselő is, havi bruttó fizetése a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese, mintegy 2,5 millió forint lenne. Ha a miniszterelnök nem parlamenti képviselő, az illetmény a tiszteletdíj 2,91-szerese maradna, ami a jelenlegi, körülbelül 3,8 millió forintos összegnek felel meg. Napirenden van a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása is. A tíztagú testületbe a kormánypárt három, az ellenzék két képviselőt delegálhat, további öt, szavazati joggal nem rendelkező tagot pedig szakmai szervezetek küldhetnek. 

Sürgős eljárásban kerülhet sor az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosítására is, amelyet a Tisza képviselői nyújtottak be. Ennek célja, hogy a házszabály kövesse a Költségvetési Tanács megváltozott jogköreit, miután megszűnt a testület előzetes hozzájárulási joga, és helyébe az államadósság-szabály teljesüléséről szóló véleményezés lépett. A keddi határozathozatal egyben az új ülésszak intenzív törvényalkotási időszakának kezdete, a kormányzati program szerint ugyanis decemberig 83 előterjesztés elfogadásával számolnak.

Éles politikai vita nyitotta meg az őszi ülésszakot

A hétfői ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött, amelyben a miniszterelnök IV. Béla tatárjárás utáni újjáépítéséhez hasonlította saját kormánya feladatát. Az előző tizenhat év kormányzását rendkívül élesen bírálta, politikai maffiáról, korrupciós polipról és az ország kirablásáról beszélt, miközben azt állította, kabinetje kifosztott államkasszát és súlyos adósságterhet örökölt. Bejelentette, hogy a következő hetekben felülvizsgálják a dohány-, kaszinó-, hulladék- és autópálya-koncessziókat, ősszel pedig átalakítják a végrehajtói, közjegyzői és felszámolói rendszert is. 

A kormányfő megerősítette a legtehetősebbeket érintő vagyonadó tervét, az egészséges élelmiszerek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, továbbá az elmúlt húsz év politikai vagyonosodásának vizsgálatát szabályozó törvény benyújtását. Toroczkai László válaszában globalista politikával vádolta a kormányt, és azt állította, hogy a kabinet az Európai Unió által meghatározott mérföldköveket hajtja végre. A Mi Hazánk elnöke emellett azt mondta, a rendőrök elsősorban béremelést várnak, pártja pedig 50 százalékos emelést tartana indokoltnak, miközben az államadósság gyors növekedését is bírálta. 

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter hetek óta lényegében ugyanazt a beszédet mondja, és azt állította, hogy a kormány azért támadja folyamatosan a Fidesz–KDNP-t, mert nem tud saját sikereket felmutatni. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a közmédia működésével kapcsolatos kormányzati lépéseket bírálta, és politikai, illetve hatalmi önkény építésével vádolta a Tiszát. A hétfői felszólalások így már az őszi ülésszak nyitányán kijelölték a politikai törésvonalakat: a kormány az előző rendszer felszámolását és az állam újjáépítését hangsúlyozta, míg ellenfelei a kabinet teljesítményét, uniós politikáját és hatalomgyakorlását támadták.