KultúraSzerző: magyarnemzet 5 napja 2 percnyi olvasás
Álláspontjuk szerint a műfaj Magyarországon mindeddig nem kapta meg azt az intézményi és társadalmi elismertséget, amely művészi értékéhez méltó lenne.
A Jazz.hu beszámolója szerint a hat szervezet azért fogott össze, hogy egységesebben képviselje a hazai jazzélet érdekeit. Álláspontjuk szerint
a jazz eddig nem kapta meg azt az intézményi és társadalmi elismertséget, amely művészi értékéhez mérten megilletné. Különösen problémásnak tartják, hogy az NKA és más támogatási rendszerek a populáris zenéhez sorolják a műfajt.
A közös fellépés egyik legfontosabb célja ezért egy önálló jazzkollégium létrehozása a klasszikus és a népzenei kollégiumok mintájára. Emellett azt szeretnék, hogy az állami támogatási struktúrák döntéshozó testületeiben jazzhez értő szakemberek is helyet kapjanak.
Mint írják:
A jelen állásfoglalás célja, hogy rámutasson a jazzben rejlő kulturális és szakmai értékekre, valamint olyan szempontokat fogalmazzon meg, amelyek elősegíthetik a műfaj szerepének további erősítését és méltó elismerését a magyar kulturális struktúrában.
Gőz László, a Budapest Music Center vezetője a Jazz.hu-nak arról beszélt, hogy a zenészek között mindig is természetes volt az együttműködés, a szervezetek közös fellépése azonban más kérdés. Mint fogalmazott: „60 év után, amikor már európai jazzről beszélünk”, azt várják, hogy a magyar jazz a nyugati államokhoz hasonlóan önálló műfajként legyen meghatározva.
Susszer Zoltán, a Jazzart Közcélú Alapítvány képviselője szerint az elmúlt húsz évben nem volt folyamatos és kellően erős kultúrpolitikai érdekképviselete a jazznek. Azt is elismerte, hogy ebben magának a szakmának is van felelőssége.
A jazz szakmai közössége korábban nem képviselte olyan vehemensen és hatékonyan a saját érdekeit, mint más műfajok képviselői. Ezen most nekünk kell változtatnunk
– mondta a Jazz.hu-nak.
Susszer szerint az összefogás azért is fontos, mert így nehezebb megkérdőjelezni, hogy a közös álláspont mögött valóban a jazzszakma széles köre áll. A hat szervezet különböző szempontokat képvisel, de abban egyetért, hogy szükség van a műfaj erősebb intézményi jelenlétére.
Csapó Krisztián, a Magyar Jazz Szövetség képviselője szerint az összefogás révén kezd kialakulni egy olyan közös minimum, amelyet valamennyi szervezet fel tud vállalni. Mint mondta, ez a döntéshozók mellett a zenészek és a jazz közönsége számára is fontos jelzés.
Oláh Krisztián, a Magyar Jazzművészek Fóruma képviseletében történelmi jelentőségűnek és időszerűnek nevezte a kezdeményezést.
A Jazz.hu-nak úgy fogalmazott: „valamennyi hazai szervezet és a budapesti jazzélet két vezető intézménye közösen, egyenrangú partnerekként fogalmazza meg álláspontját a műfajt érintő fontos kérdésekről”. A közös munkát konstruktívnak és biztatónak nevezte, hozzátéve, hogy a szakmát érintő fontos kérdéseket munkacsoportokban dolgozzák fel. Szerinte a folyamatos egyeztetés ugyan nem a leggyorsabb út, de így tudják a zenészek és alkotók legszélesebb körét hitelesen képviselni a döntéshozók felé.
Irk Réka, a Harmónia Jazzműhely képviselője szerint a közös munka Pallai Péter közbenjárásával indult. A nyári egyeztetések során a résztvevők igyekeztek közös érveket kialakítani arra, miért lenne szükség a jazz nagyobb láthatóságára a magyar kulturális közegben.
A Szakcsi Jazz Egyesület képviseletében Szakcsi Jr. szerint hosszú és nehéz út áll előttük, de a közös cél érdekében félre kell tenni a különbségeket.
Mindenkinek jár egy szelet a kultúrából
– fogalmazott.
Napi