GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 3 percnyi olvasás
Az EU új szabályai véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy az álláskereső csak a hosszadalmas kiválasztási folyamat végén tudja meg, mennyit kereshetne. A kezdő fizetést vagy a bérsávot legkésőbb az állásinterjú előtt közölni kellene, a tagállamok többsége azonban lekéste az irányelv átültetésének határidejét. Ahol szigorúbb szabályokat vezettek be, ott néhány hónap alatt látványosan megszaporodtak a fizetést is feltüntető álláshirdetések.
Az uniós bértranszparencia-szabályok látványosan átalakították az olasz álláshirdetéseket: az Indeed adatai szerint
2025 júliusában még csak a hirdetések 26 százaléka tartalmazott fizetési információt, 2026 júliusára azonban ez az arány 61 százalékra emelkedett.
Olaszország ezzel először előzte meg az Egyesült Királyságot, ahol a hirdetések 60 százalékában tüntették fel a bérezést.
Az uniós tagállamoknak június 7-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet. A szabályozás értelmében
Az uniós előírás önmagában nem követeli meg minden esetben, hogy az összeg már az álláshirdetésben szerepeljen, Olaszország azonban ennél szigorúbb szabályt vezetett be.
Pawel Adrjan, az Indeed gazdasági kutatási igazgatója szerint az olasz hirdetésekben szereplő fizetési információk aránya január és július között 35-ről 61 százalékra ugrott. A növekedés már a határidő előtt elkezdődött, amikor egyes munkáltatók alkalmazkodni kezdtek a várható szabályokhoz, azok hatálybalépése után azonban tovább gyorsult. Adrjan szerint az olasz példa azt mutatja, hogy
az ilyen egyszerű jogszabályok rövid idő alatt képesek megváltoztatni a több évtizedes vállalati gyakorlatokat is.
A többi vizsgált nagy európai gazdaságban lépcsőzetesen csökken a dobogós helyen végzők arányszáma:
Ezekben az országokban egyelőre nem látható az olaszországihoz hasonló növekedés, ami Adrjan szerint azzal is összefügghet, hogy a cégek kivárnak a nemzeti szabályok elfogadásáig.
Az Indeed nyilvánosan hozzáférhető felületén Magyarországra nem található hasonló adat, és a portál nem is túl elterjedt hazánkban. A júniusi átültetési határidőt a rendelkezésre álló összesítések szerint
mindössze négy tagállam – Olaszország, Szlovákia, Litvánia és Málta – tartotta be.
Görögország azóta szintén elfogadta a szükséges szabályokat, ezért szeptemberre ötre nőtt az átültetést lezáró országok száma, azonban a legtöbb tagállamban továbbra is zajlik a nemzeti szabályozás kidolgozása vagy elfogadása.
Az Európai Bizottság a bérinformációk átláthatóbbá tételétől a fizetési diszkrimináció és a nemek közötti kereseti különbség csökkenését is várja. Az Eurostat szerint 2024-ben a nők átlagos bruttó órabére 11,1 százalékkal maradt el a férfiakétól az EU-ban.
Itt fontos kiemelni, hogy ez az összes női és férfi munkavállaló átlagkeresetének különbségét mutatja, így a számításban az eltérő képzettséget és felelősséget igénylő, valamint különböző ágazatokhoz és vezetői szintekhez tartozó munkakörök is szerepelnek. Az adat tehát nem azt jelenti, hogy egy nő szükségszerűen 11,1 százalékkal kevesebbet kap ugyanazért a munkáért, noha azonos vagy egyenlő értékű munkakörökben is könnyen előfordulhat indokolatlan bérkülönbség.
Címlapkép forrása: EU