BulvárSzerző: blikk 5 napja 6 percnyi olvasás
Elég csak néhány korty belőle, és tudjuk, hogy hamarosan a mosdóba kell mennünk tőle. A kávé a bélműködést is serkentheti, a hatása pedig meglepően gyorsan jelentkezhet. Ebben nemcsak a koffein játszik szerepet: a kávé egyéb összetevői, az elkészítés módja, az időzítés és az is befolyásolhatja a hatását, hogy mit fogyasztottunk előtte.
Egy csésze kávé után számos folyamat indulhat be az emésztőrendszerben: többek között növelheti bizonyos hormonok, például a gasztrin és a kolecisztokinin szintjét. A gasztrin serkenti a gyomorsav termelődését, és hozzájárulhat a gasztrokólikus reflex fokozódásához, amely a vastagbél aktivitásának növekedésével járhat. A kolecisztokinin pedig elősegíti az epe és az emésztőenzimek felszabadulását, amelyek fontos szerepet játszanak a tápanyagok, köztük a zsírok emésztésében.
Érzékenyebb embereknél a vastagbél aktivitása már az első kortyokat követő néhány percben fokozódhat, hasonlóan ahhoz, ahogy egy kiadós étkezés után is történik. Ennek eredményeként rövid idő múlva – egyes esetekben akár fél órán belül is – székelési inger jelentkezhet. A kávénak valóban lehet bélmozgást serkentő, enyhe hashajtó hatása, bár ennek az intenzitása egyénenként jelentősen eltérhet.
Érdekes módon ez a hatás nem kizárólag a koffeinnek köszönhető. A koffeinmentes kávé is serkentheti a bélműködést, bár általában kevésbé, mint a koffeintartalmú. A koffein mellett más vegyületek, például a polifenolok és egyes keserű anyagok is hozzájárulhatnak ehhez a hatáshoz.
Míg egy csésze kávé valakinél segít fenntartani a rendszeres bélműködést, másoknál a túlzott kávéfogyasztás kellemetlen görcsöket, gyomorpanaszokat vagy hasmenést okozhat. Irritábilis bél szindróma esetén különösen fontos figyelni arra, hogy a kávé milyen hatással van a tünetekre.
Ez is érdekelheti
A reggeli kávé az emberiség legnépszerűbb élvezeti cikke, ám a szívre gyakorolt hatásáról évtizedek óta megoszlanak a vélemények. Az Amerikai Szív Társaság legfrissebb átfogó elemzése most tisztázza a koffein és a keringési rendszer kapcsolatát. A legújabb kutatási adatok alapján a mértékletes feketézés nemcsak biztonságos, de védheti is a szívünket.
Azoknál, akik tejjel fogyasztják a kávét, a laktóz okozhat problémát. Laktózintolerancia esetén az emésztési panaszokat ezért nem feltétlenül maga a kávé okozza, hanem a tej is kiválthatja. A tejjel együtt fogyasztott kávé egyeseknél puffadást, hasi diszkomfortot vagy görcsöket eredményezhet. Ha a tejes kávé rendszeresen puffadást vagy hasi panaszokat okoz, érdemes a hagyományos tej helyett növényi alapú itallal próbálkozni.
A kávé időzítése is szerepet játszhat abban, hogy serkenti vagy inkább irritálja az emésztőrendszert. A reggeli kávé egybeeshet a bélrendszer természetes napi aktivitásával, amely ébredés után fokozódik.
Jelentős különbség lehet aközött is, hogy valaki éhgyomorra vagy étkezés után fogyaszt kávét.
Éhgyomorra fogyasztva a kávé fokozhatja a gyomorsavtermelést, ami érzékenyebb embereknél gyomorégést vagy gyomorirritációt okozhat. Reggeli után sokak számára kíméletesebb lehet a kávéfogyasztás, mivel az étel mérsékelheti a kávé gyomorra gyakorolt közvetlen hatását.
Az étkezés összetétele szintén befolyásolhatja, hogyan reagál a szervezet a kávéra. A nehéz és zsíros ételek lassíthatják a gyomor kiürülését, miközben a kávé serkentheti az emésztőrendszer működését. A kávé és az étkezés kombinációja azonban egyénenként eltérő reakciókat válthat ki.
Érdemes kerülni a kávé kombinálását nagyon forró vagy erősen savas ételekkel és italokkal, ha azok fokozzák a reflux vagy a gyomorégés tüneteit. Ideális esetben a kávé egy kiegyensúlyozott, könnyebb, rostot és fehérjét tartalmazó étkezés része lehet.
Bár a kávé a legtöbb ember számára mérsékelt mennyiségben biztonságosan fogyasztható, bizonyos esetekben fokozhatja az emésztőrendszeri panaszokat. Ha gyakori hasmenés, gyulladásos bélbetegség vagy gyomorfekély áll fenn, a kávé súlyosbíthatja ezeket a tüneteket.
(via)
Napi