Az Európai Bizottság kedden mutatja be a közbeszerzési szabályok nagyszabású reformtervezetét, amelynek célja, hogy a közpénzeket az európai tiszta technológiai ipar újjáélesztésének szolgálatába állítsa – számolt be a Politico.

Mint arról korábban Stéphane Séjourné versenyképességért felelős ügyvezető alelnök a Portfolio-nak beszélt már egy interjújában, a tervek értelmében az ajánlatkérő hatóságoknak a legalacsonyabb ár helyett a fenntarthatóságot, az ellátási láncok ellenálló képességét, valamint az európai gyártást is figyelembe kellene venniük a beszerzések során – ám sokan attól tartanak, hogy a segítség már túl későn érkezik.

A belgiumi Belga Solar esete jól szemlélteti az európai napelemágazat súlyos helyzetét: az elmúlt két évtizedben a kínai gyártók drasztikusan lenyomták a napelemek árát, ami gyárbezárásokhoz és az ellátási láncok Kínába áthelyeződéséhez vezetett. A cég társvezetője, Sébastien Mahieu felidézte a Politicónak, hogy a vallóniai szociális bérlakás-felújítási programok keretében egyetlen európai gyártó sem kapott megrendelést, így a közpénzből finanszírozott beruházások hasznát szinte teljes egészében kínai vállalatok fölözték le.

A tervezett új közbeszerzési jogszabály (Public Procurement Act, PPA) a 2014-es, mintegy 900 oldalas szabályozási keretet vonná össze egyetlen egységes struktúrába. A Politico által megszerzett júliusi tervezet szerint

a Bizottság ugyan nem tenné kötelezővé a zöldbeszerzést, de a szerződéseket főszabály szerint a legjobb ár-érték arány alapján kellene odaítélni.

A minőségi szempontok súlyának legalább 30 százalékot kellene elérnie, munkaigényes szerződések esetén pedig 50 százalékot, kivéve, ha az ajánlatkérő külön megindokolja, miért dönt kizárólag a legalacsonyabb ár alapján.

Az új keretrendszer egységes szabályozást teremtene a környezeti teljesítmény, az ellátásilánc-reziliencia és az európai preferencia érvényesítésére. A PPA az idén elfogadott ipari gyorsítóról szóló jogszabályi kerettel (Industrial Accelerator Act) összhangban működne, amely meghatározta, hogy az EU mit tekint "EU-ban gyártott", illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátású terméknek a stratégiai ágazatokban, köztük a napenergia, a szélenergia, az akkumulátorgyártás és a hőszivattyúk területén. (Erről az uniós csomagról több cikkben is részletesen írtunk – a szerk.)

A megvalósítás ütemezése azonban aggasztó: a jogszabálytervezetről szóló tárgyalások a munkaprogram alapján legkorábban 2027 végére zárulhatnak le, ám a korábbi határidőket már most sem sikerült tartani. A jogszabály hatálybalépése és az átültetési határidők miatt évek telhetnek el, mire a PPA teljeskörűen érvényesül. Az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján elismerte a napelemágazat nehéz helyzetét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai gyártókat előnyben részesítő egyes szabályok már jelenleg is hatályban vannak.

A napelemiparon kívül más iparágak is határozott nyomást gyakorolnak Brüsszelre, így például az európai acélgyártók azt követelik, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátási előírások mellé kötelező uniós eredetkritérium is társuljon. Míg a vegyipari szereplők a kritikus alapanyagokra is kiterjesztenék a szabályozást, az alumíniumgyártók az energetikai, vasúti és tengeri projektekre vonatkozó kiterjesztést sürgetik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.