BulvárSzerző: blikk 5 napja 9 percnyi olvasás
Több magyar állampolgár személyes és üzleti adataival élhettek vissza éveken keresztül a budapesti Yunus Emre Intézetben – írja a 24.hu. A lap által feltárt ügyben olyan eset is előkerült, amikor valakit úgy foglalkoztathattak az intézetnél, hogy erről az érintettnek tudomása sem volt. A rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján az illető papíron akár két éven keresztül is alkalmazásban állhatott havi mintegy 400 ezer forintos fizetéssel, a pénzből azonban – állítása szerint – egyetlen forintot sem kapott.
A 24.hu több, a török–magyar kulturális kapcsolatok területén dolgozó forrással is beszélt. Egyesek arról számoltak be, hogy az intézet korábbi igazgatójának hivatali ideje alatt a nevük alatt olyan számlákat számolhattak el, amelyeket valójában nem ők állítottak ki, illetve amelyek mögött nem volt tényleges teljesítés. Egyikük a kérdéses időszakban még az egyéni vállalkozását is szüneteltette.
Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az egyik érintett feljelentése nyomán. A török igazságügyi szervek szintén vizsgálják az ügyet.
A történet egyik érintettje egy magyar irodalmár, aki korábban többször dolgozott a Yunus Emre Intézetben, kisebb rendezvényeken vállalt technikai feladatokat, amelyekért összesen néhány tízezer forintnak megfelelő összeget kapott. Június 4-én azonban ismét behívták az intézet Andrássy úti épületébe. Elmondása szerint azt közölték vele, hogy az új igazgató szeretné megismerni.
A találkozón azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerű bemutatkozásról van szó. „Bementem, röviden beszéltünk rólam, majd azt mondták, itt van három tisztviselő Ankarából, akik meg akarnak hallgatni az előző igazgató ügyében” – idézte fel a lapnak.
Ezután egy olyan dokumentumot tettek elé, amelyen a személyes adatai szerepeltek, és azt állították, hogy két éven keresztül munkatársként dolgozott az intézetnél havi fizetésért. Az érintett szerint erről korábban egyáltalán nem tudott.
A 24.hu megszerezte a meghallgatásról készült jegyzőkönyv kivonatát is. A dokumentum szerint az irodalmárt az intézettel fennálló kapcsolatáról, valamint korábbi állítólagos munkaviszonyának részleteiről kérdezték. A lap szerint a dokumentum metaadatai alapján annak szerzője a Yunus Emre Intézetek ankarai központjának pénzügyi és adminisztratív vezetője, Veysel Akarslan lehetett, a dokumentumot pedig az ő számítógépén készítették.
Az irodalmár a meghallgatás után feljelentést tett. A BRFK a 24.hu-val azt közölte, hogy a feljelentés alapján csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoznak, és a válaszadás időpontjáig nem történt gyanúsítotti kihallgatás.
A lap két további forrása arról számolt be, hogy az intézettől olyan megkereséseket kaptak, amelyek alapján felmerült bennük: valaki felhasználhatta céges adataikat. Egyikük szerint több mint fél évvel korábban egy konkrét számláról érdeklődtek nála, amelyről hamar kiderült, hogy nem is létezik.
„Bő fél évvel ezelőtt rákérdeztek nálam egy bizonyos számú számlára, hogy az megvan-e nálam. Nekem akkor tűnt fel, hogy ilyen számla nem létezik” – mondta.
Az intézet munkatársa állítólag azzal indokolta a megkeresést, hogy új igazgató érkezett, és szeretnék rendbe tenni a számlákat, illetve a pénzügyeket. Egy másik érintett hasonló telefonhívásról számolt be, ám amikor további részletekre kérdezett rá, az intézet munkatársa az esetleges vizsgálatra hivatkozva nem közölt többet.
A budapesti Yunus Emre Intézet a lapnak azt válaszolta, hogy az ügyeket a török igazságügyi hatóságok követik és felügyelik. „Az érintett eljárások eredményességének, valamint azok szabályszerű és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében jelenleg nem áll módunkban az ügyek részleteire, illetve az azokkal kapcsolatos körülményekre vonatkozóan további érdemi nyilatkozatot vagy kommentárt tenni” – közölték.
A 24.hu szerint a rendelkezésre álló dokumentumok és a megszólaltatott források alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a magyarországi ügy közvetlenül kapcsolódik a Yunus Emre Intézet nemzetközi botrányához, ugyanakkor több körülmény is erre utalhat. A török hatóságok vizsgálati irataiban és a török sajtóban ugyanis Magyarországot és a budapesti intézetet is megnevezik.
A török hatóságok 2025. október 8-án az alapítványt ért feltételezett teljes kárt 630 millió 145 ezer török lírában állapították meg, a külföldi intézeteknél történteket is figyelembe véve. Ez akkori átváltással mintegy 4,1 milliárd forintnak felel meg. A visszaélések miatt több tucat ember, köztük magas rangú török tisztviselők ellen indult eljárás.
A botrány Recep Tayyip Erdogan török elnök politikai környezetét is érinti. A Yunus Emre Intézet egyik korábbi elnökhelyettese, Rahmi Göktas a török családügyi miniszter férje. A török BirGün szerint az esküvőjükön Erdogan, felesége és két lánya is jelen volt. Az ügy vádlottjai szerint Göktas aláírása több dokumentumon is szerepelt, és tudott az ügyletekről, őt azonban a nyomozás során nem hallgatták ki.
A nemzetközi vizsgálat elsősorban a külföldi intézetek építési és felújítási munkálataihoz kapcsolódik. A budapesti intézet épületén is zajlott felújítás, ráadásul éppen abban az időszakban, amikor Mustafa Aydogdu volt az igazgató. A munkálatok 2023-ban kezdődtek, majd 2024-ben leállították őket.
A török pénzügyi ellenőrök külön is vizsgálták a külföldi intézetek gazdálkodását. Jelentésükben Németország, Lengyelország és Irak mellett Magyarország is szerepelt. A négy országban összesen 140 millió 502 ezer török líra, vagyis közel egymilliárd forint kárt feltételeztek.
Mustafa Aydogdut 2021-ben nevezték ki a budapesti intézet élére, és 2024 novemberében még biztosan ő képviselte a szervezetet. Később Libanonba helyezték át, ahol a bejrúti Yunus Emre Intézet vezetője lett. A 24.hu által megszólaltatott, őt személyesen ismerő forrás szerint az áthelyezés akár azt is jelentheti, hogy az intézmény védelmet biztosított számára. Arra azonban nem került elő adat, hogy Aydogdu ellen Magyarországon vagy Törökországban büntetőeljárás indult volna.
A lap forrásai ugyanakkor nem önálló döntéshozóként írták le a volt igazgatót. Egyikük szerint „a legkisebb hal volt a történetben”, és úgy vélte, hogy Aydogdu inkább a törökországi központból érkező utasításokat hajtotta végre. Egy másik érintett még élesebben fogalmazott: „Ahhoz is engedélyt kért, hogy levegőt vegyen. Biztos vagyok benne, hogy magától nem vetemedett volna ilyesmire.”
Egy bennfentes forrás szerint az esetleges visszaélésekhez nem lehetett volna elegendő egyetlen helyi vezető közreműködése. Szerinte a központ és a külföldi kirendeltségek pénzügyi, könyvelési és adminisztratív rendszereinek is szerepet kellett játszaniuk, hiszen a számláknak és kifizetéseknek több ellenőrzési szinten kellett áthaladniuk.
A nemzetközi ügy egyik legmagasabb rangú érintettje Seref Ates, a Yunus Emre Intézetek korábbi elnöke. Atest 2024-ben menesztették, ezt követően Németországba távozott. Amikor 2025 januárjában a török rendőrség kereste, nem találták otthon, ezért szökésben lévőként kezelték.
Július 16-án visszatért Törökországba, ahol az ankarai Esenboga repülőtéren őrizetbe vették. Két nappal később szolgálati viszonyból eredő bizalommal való visszaélés és bűncselekményből származó vagyon tisztára mosása miatt letartóztatták. Csaknem egy évvel később, 2026. július 16-án szabadlábra helyezték, de külföldre utazási tilalom és bűnügyi felügyelet vonatkozik rá, a büntetőpere pedig folytatódik.
A botrány feltárásában részt vevő újságíró, Ismail Arı, a BirGün munkatársa szintén börtönbe került. 2026 márciusában vették őrizetbe, és a kihallgatásán a Yunus Emre Alapítványról írt cikkeiről is kérdezték. Összesen 75 napot töltött fogva tartásban, majd június 5-én szabadlábra helyezték.
Napi