Sokan teljesen természetesnek veszik, hogy esténként megisznak egy pohár alkoholt és azt gondolják, hogy ez nem függőség. Az alkoholprobléma nem mindig látványos, és nemcsak az számít, hogy valaki mennyit iszik, hanem az is, hogy képes-e gond nélkül kihagyni a mindennapi italt. Viktória pár éve jött rá, hogy ez igenis egy komoly betegség. 

Őszintén a klimaxról: „Megvisel a változókor”

Viktória világéletében csinos, vékony alkatú volt, még két gyerek szülése sem hozott változást a súlyában.

– Úgymond mindig is jó csajnak számítottam, akinek arra sem kellett vigyáznia, hogy mit eszik – árulta el a Fanny magazinnak.  - Bármit felvehettem, gyakorlatilag még egy szemeteszsák is jól mutatott rajtam. De azt tudni kell, hogy valamilyen szinten mindig kontroll alatt tartottam, hogy a 173 centimhez megmaradjon a 60-as ideális testsúly. Ha csak évente egy kilót szed össze az ember, ami tényleg észrevétlenül fel tud kúszni, néhány esztendő után már látványos felesleggé válik. Épp ezért, ha rám tapadt valamennyi plusz, 62-63 kilónál észbe kaptam és visszamentem a versenysúlyomra. 50 fölött kezdett el megváltozni a testem, a szervezetem működése. Több minden összejött, ami a túlsúlyt eredményezhette. Néhány éve született egy kisunokám, többezer kilométer választ el tőle, mert a férjemmel és fiammal Amerikában élünk, a lányom és unokám pedig otthon, Magyarországon. Nagyon megvisel a mai napig, hogy nem láthatom őt felnőni, ritkán találkozunk. A klimax szintén kihívásokat hozott az életembe. Amúgy sem voltam soha túl kiegyensúlyozott lelkileg, de a változókor olyanokat produkált, amiket nem is képzeltem volna.

Szembenézett a függőségével

Viktória nem tagadja, hogy férjével együtt alkoholproblémáik is voltak. 

– Beépült egy olyan rossz szokás, hogy amikor hazajöttem a munkából, megittam egy koktélt – vallja be. - Valahogy ez lett a stresszlevezetés módszere. Szerintem nagyon sokan élnek így, és közben fel sem fogják, hogy ez már függőség és betegség. Fiatalabb korban még könnyebben megéli ezt az ember, de ötven fölött már nem úgy dolgozta fel a szervezetem, mint korábban. Valószínűleg ez is hozzátett a plusz kilók gyarapodásához. Régóta tudtam, hogy ennek nem lesz így jó vége. Nagyon szerettem volna letenni, de féltem, hogy nincs hozzá kellő elszántságom és egyedül nem fog menni. Többször nekifutottunk, de egy-két hét után feladtuk, jött egy nehezebb nap és elcsábultunk. Tavaly július elsején kezdtünk új életet. Mindketten letettük az alkoholt, egyik napról a másikra, külső segítség nélkül. Engem leginkább az motivált, hogy tudtam, hogy ha így folytatom, akkor abból betegség születhet, vagy még rosszabb kimenetele is lehet. Úgy éreztem, hogy fiatal vagyok még ehhez.