Ha a bankolás jövőjéről beszélünk, már rég nem a sci-fi-kategóriában járunk. A magyar bankszektor globális mércével mérve is élenjáró a technológiai innovációk adaptálásában és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a hazai fizetési rendszerek robbanásszerű fejlődése.

A QR-kóddal, NFC-chippel vagy deeplinkkel működő fizetési csatornák közvetítők nélkül, másodpercek alatt teszik lehetővé az átutalásokat, ami kimagaslóan pozitív lakossági fogadtatásra talált.

Azonban a gyorsaság kéz a kézben kell, hogy járjon a biztonsággal. Éppen ezért a jegybank egy központi, mesterséges intelligenciával támogatott csalásmegelőzési központi visszaélésszűrő rendszert (KVR) fejleszt, amely mintegy „védőhálóként” pontozza és szűri ki a gyanús tranzakciókat, így segítve a kereskedelmi bankokat a visszaélések visszaszorításában – mondta Izer Norbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója az AI Summiton.

A magyar bankok nem csak kísérleteznek

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a bankok zöme jelenleg a háttérfolyamatok (back-office) automatizálására, az adatok vizualizációjára és a szoftverfejlesztés felgyorsítására használja az AI-t. Ugyanakkor a legnagyobb üzleti értéket nem ezek, hanem az ügyfél-azonosítási, a megfelelőségi (compliance) és a kockázatkezelési (treasury) feladatok gépi támogatása adja.

Magyarország ezen a téren kimagaslóan teljesít. A jegybanki felmérés rámutatott: a hazai bankok 90 százaléka már aktívan használja, vagy egy éven belül tervezi bevezetni a mesterséges intelligenciát.

Kifejezetten beszédes adat, hogy az iparágban azonosított 170 konkrét felhasználási eset 86 százaléka már nem csupán tesztfázisban van, hanem élesben működik, és 8 nagybanknál legalább 5–5 aktív projekt fut.

Adat, etika és az ember

Bár az ügyfélszolgálati chatbotok ma a leglátványosabbak, 1–2 éven belül a háttérben futó biztonsági és elemzőrendszerek veszik át a főszerepet. Érdekesség, hogy a bankok az értékesítési célú chatbotok esetében kifejezetten óvatosak, tartva az etikai kockázatoktól és az ügyfelek bizalmának elvesztésétől.

Kritikus pont továbbá az adatminőség. Ahogy a szakértő is rávilágított, a következő évben szinte minden hazai bank fejleszteni fogja az adattárházát, mert felismerték: a sikeres AI-működéshez nem feltétlenül patikamérlegen strukturált, hanem mindenekelőtt tiszta és redundanciamentes adatokra van szükség.

Ami viszont a szervezeti kultúrát illeti, a legfontosabb felismerés az ember szerepének felértékelődése. A bankok hackathonokkal és intenzív belső képzésekkel készítik fel a munkavállalókat az új korszakra. A „Human-in-the-Loop” elv alapján az AI csupán egy támogató eszköz maradhat – a végső szót mindig az embernek kell kimondania.

„Minden tanácsadó és minden projektmenedzser azt mondja, hogy nem technológiai kérdés az AI, nem egy IT-kérdés az AI, sokkal inkább egy humán kérdés”

– hangsúlyozta Izer, rámutatva, hogy az igazi kihívást a munkavállalók edukációja és a gépi rendszerek emberi felügyelete jelenti.

Ketyeg a szabályozási óra

A technológiai szárnyalásnak az uniós jogszabályok adnak keretet. Az Európai Unió AI Act nevű jogszabálya kockázatalapú megközelítést alkalmaz, szigorúan tiltva bizonyos rendszerek használatát. Az MNB már tavaly kiegészítette digitális ajánlását egy dedikált AI-fejezettel, segítve a bankokat a felkészülésben. Az idő ugyanis sürget: a jogi és felügyeleti elvárások teljesítésére, az Omnibus-csomag implementálására a szektornak 2027. december 2-ig van ideje.

Ebben a folyamatban az MNB kettős szerepet vállal:

• felügyeleti oldalról garantálja a kockázatok kezelését és az etikus használatot,
• míg támogatói oldalról ajánlásokkal és az innovatív fintech-környezet ösztönzésével segít megelőzni a magyar bankok lemaradását.

Az MNB üzenete világos: az AI óriási lehetőséget jelent a versenyképesség növelésére, de csak akkor lehet sikeres, ha bevezetése etikus, biztonságos, és az emberi tudásra támaszkodik.