Magyar Péter ellenzéki politikusként kevés figyelmet fordított a nyilvánosság előtt a külpolitikára, és ezen miniszterelnökként sem változtatott. Ebben is ellentéte elődjének, aki – különösen a 2015/16-os migrációs krízis óta – nagyon intenzíven vitte a külpolitikai irányvonalát, olyannyira, hogy egyre inkább megfeledkezett a hazai gondokról. A Fidesz 2026-os nagy választási vereségében az is benne volt, hogy Orbán Viktor a sok külpolitizálás közepette nem vette észre, hogy a hazai közszolgáltatások problémái, a hazai gazdaság megrekedése mindinkább belpolitikai problémákká válnak számára. A Tisza Párt elnöke ehhez képest azt ígérte, hogy „leszállnak a földre” és a korrupció megszüntetése mellett elsősorban az állampolgárok mindennapi gondjaival fognak törődni.

Bár kormányzása első heteiben Magyar Péter több külföldi utat is tett, az Európai Bizottsággal kötött május végi politikai megállapodás óta látványosan visszaesett a kormányfő külpolitikai aktivitása. Azóta inkább a belpolitikai teendőkre és a Facebook-megjelenésekre koncentrált. Igaz, a szlovéniai Bledben megtartott külpolitikai rendezvényen ő is felszólalt, Janez Janša szlovén miniszterelnökkel külön is tárgyalt, de a fókusza továbbra is a magyarországi belpolitika maradt. Látszik az is, hogy Magyar Péter jelenleg még nem képes olyan nagyívű külpolitikai fejtegetések előadására, amelyeket Orbán Viktor meg tudott tenni, különösen kormánya felívelő 2015 és 2019 közötti szakaszában. Magyar Péter okkal feltételezi, hogy a magyarországi lakosságot a helyi mindennapi dolgok érdeklik, ő ehhez alkalmazkodik is a megszólalásai során.

Baj ez?

Nem feltétlenül, amennyiben jó a külügyminiszter.

Itt viszont már gondunk van. Pontosabban, Magyarország gondja, hogy Orbán Anita külügyminiszterként még nem igazán bizonyította rátermettségét. Amikor pár napja az Index Pillanatkép című műsorában azt vetettem fel, hogy a kormány tagjainak legalább a felét ki kellene rúgni, akkor ebbe a körbe sajnos a külügyek irányítója is beleesett.

Orbán Anita a még ellenzéki Tisza Párt külügyi szakértőjeként sablonos, általános válaszokat adott a majdani kormány külpolitikájáról és a Nyugathoz való visszatérés szükségességéről. Ez akkor még betudható volt annak, hogy a kormányon lévő Fidesz és a hozzá közel álló médiarendszer nagyítóval figyelte a tiszás politikusok minden megszólalását, és lecsapott minden vélt vagy valós hibájukra. Érdemes volt tehát óvatosnak lenni, és minél kevesebb konkrétumot mondani.

A Tisza Párt nagy választási győzelme után azonban immáron eljött az ideje annak, hogy – különösen lassan négy hónapot kitevő kormányzás után – érdemi dolgokat is megtudjunk a külügyminiszter asszonytól.

De nem. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hosszan beszélt a semmiről, tele általánosságokkal, közhelyekkel – és a Facebook-posztjai sem jobbak ebből a szempontból. Azt megtudhatjuk, hogy kivel tárgyalt (a naptár egyébként nem sűrű), de azt már alig tudjuk meg, hogy milyen ismeretei vannak a külügyminiszternek Magyarország külpolitikai mozgásteréről, az Európai Unióról, a világhelyzetről.

Ez fura lenne, merthogy Orbán Anita magasan képzett személy, világlátott ember, vállalatvezetői tapasztalattal, 2010 és 2015 között az Orbán-kormány utazó nagykövete volt. Szakértőként foglalkozott energia- és geopolitikával, tehát nem lehet mondani, hogy a külpolitikát illetően ne lennének ismeretei. Ám ez a tudásanyag az interjúiban, beszédeiben alig jön ki.

Lehet, hogy Orbán Anita a zárt ajtók mögötti tárgyalásain lenyűgözi a tárgyalópartnereit az összefüggések felismerésével, a hatalmas ismeretanyaggal?

Az ország érdekében legyen így!

Csak hát én még emlékszem arra, hogy Magyarországnak voltak olyan külügyminiszterei – például Kovács László, Martonyi János, Balázs Péter –, akik nemcsak általánosságokat, közhelyeket tudtak mondani a nyilvános szerepléseikben, és bizony fellépéseikben érződött az a magabiztosság, amit a tudásuk, a tapasztalatuk teremtett meg.

Nem volt bölcs ötlet a részéről, hogy az augusztusi energiaválság idején félhomályban készítsen Facebook-videót. Hogy változékony hangulatú főnökétől tart-e, vagy egyszerűen még nem találta fel magát a külügyek irányítójaként, azt csak ő tudná megmondani.

Eddigi tevékenysége alapján azt viszont meg tudjuk állapítani, hogy több fontos külpolitikai bejelentést is Magyar Péter tett, külügyminiszterének legfeljebb az utólagos méltatás lehetősége jutott. Tipikusan ilyen volt az ukrán–magyar szakértői-politikai megállapodás a kárpátaljai magyarok jogairól, valamint az uniós források hazahozataláról szóló előzetes politikai megállapodás.

A múlt hét csütörtöki sajtótájékoztatón Magyar Péter beszélt a Magyarországot továbbra is sújtó napi egymillió eurós bírság rendezésére tett erőfeszítésekről, de külügyminisztere munkáját nem említette. Ugyancsak nem tért ki Orbán Anita szerepére az Európai Parlament által az Európai Bizottság ellen indított, továbbra is folyamatban lévő per ügyében, amely a Magyarországnak járó, korábban befagyasztott uniós források részleges felszabadítása miatt indult.

Azt tudjuk, hogy az új magyar kormány is fontosnak tartja a még nem uniós tag nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítását.

A Külügyminisztérium még nem készült el az új külpolitikai stratégiával. Új államtitkárok már vannak, a minisztérium új szervezeti és működési szabályzatára azonban még várni kell. Hátha az is elkészül nemsokára, több mint 110 nappal a kormány megalakulása után.

„Ez így kevés lesz” – szokta mondani Magyar Péter az ellenfeleinek az Országgyűlés ülésein. Ezt akár a külügyminiszterének is mondhatná.

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.