Szeptember 15-től új elnök, Sádt Mónika áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élén, aki két évtizedes versenyszférás – tanácsadói, könyvvizsgálói és vállalati oldalról szerzett – tapasztalattal érkezik a közigazgatásba. Kiemelt céljai között szerepel a közbizalom helyreállítása, a politikailag semleges, szigorúan szakmai alapú működés, valamint a múltbeli visszaélések kivizsgálása, szükség esetén belső vizsgálatok indításával is − írja a Portfólió az elnökkel készített interjúban.

Az elnök elmondása szerint bár a NAV jogszabályi környezete és a döntések súlya egészen más, mint a versenyszférában, meglepően sok a párhuzam: olyan multinacionális cégtől érkezik, amelynek globális, komplex adófunkciója van, jövedéki adóköteles termékekkel is foglalkozik, és a digitalizáció is központi szerepet játszott a munkájában. Pályázatát két fő ok motiválta: az adóhatóságnál indult szakmai pályája, amelyet most közszolgálati célra tud kamatoztatni, valamint a poszt társadalmi súlya, hiszen a NAV működése közvetlenül hat a költségvetésre, a vállalkozásokra és a közbizalomra.

A kinevezéssel kapcsolatban Kármán András pénzügyminiszter is hangsúlyozta a három fő szempontot: segítség a jogkövetőknek, kiszámíthatóság mindenkinek, és következetes fellépés a jogsértőkkel szemben. Az elnök szerint ezek szorosan összefüggenek, de a kiindulópont a szakmai alapú, hiteles és kiszámítható működés – ebből szerinte automatikusan következik a másik kettő.

Célja a közbizalom helyreállítása és a múltbéli ügyek feltárása

Az elnök elismerte, hogy az elmúlt 15 évben felmerültek olyan esetek, ahol befolyásolás vagy az egyenlő bánásmód sérülése gyanúja állt fenn. Célja, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő, és ha mégis felmerül a gyanú, azonnali, alapos kivizsgálás kövesse. Hangsúlyozta: a szervezetnek kívül-belül át kell vennie azt a szemléletet, hogy kizárólag szakmai alapon dönt. Jelezte, hogy jelentős ügyekben – ha a hatóság oldalán is érintett merül fel – még 2026-ban belső vizsgálat indulhat.

Sádt Mónika szerint a hivatalnál rengeteg jó szakember dolgozik, akik szerinte sokszor maguk is „áldozatai voltak az elmúlt éveknek”. Megközelítése adatalapú: a valós információk mentén kívánja feltárni az ügyeket, és ha azok személyhez köthetők, a megfelelő lépéseket megtenni.

A társadalmi igényre, hogy nevesítsék az előző rendszer nyerteseit, az elnök úgy reagált, hogy ez „majdnem művészet”: a transzparencia és az eljárások eredményessége – ami bizonyos fokú adatvédelmet kíván – közötti egyensúlyt kell megtalálni. Egyelőre csak a sajtóban megjelent ügyekről van tudomása, de bízik benne, hogy idővel megnyugtatóbb válaszokat lehet adni.

Az elnök elmondta, nem kért különleges felhatalmazást csapatépítésre, mivel a poszt eleve teljes jogkört biztosít számára a szervezet kialakítására. Azt egyelőre nem tudja megmondani, mekkora kapacitást fognak lekötni a kiemelt, régóta ismert ügyek, de ígérete szerint ez folyamatosan monitorozott fókuszterület lesz.

Még nem egyeztetett Unger Annával, de szoros együttműködésre számít

Kiemelt téma az új Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) való kapcsolat: az elnök szerint a közvagyon védelme mindkét szervezet feladata, ezért szoros együttműködésre és jogszabályi keretek közé szorított, indokolt adatátadási folyamatokra van szükség. A cél, hogy a NAV meglévő tudása és kapacitásai hasznosuljanak, anélkül hogy párhuzamos struktúrát kellene felépíteni. Az NVVH vezetőjével, Unger Annával egyelőre nem egyeztetett, de a lista élén szerepel a leendő tárgyalópartnerek között.

A 2026-os költségvetés 300 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedést irányoz elő, amelyből a kiemelt állami intézmények – köztük a NAV – is kivennék a részüket. Az elnök szerint a tárcaszintű lebontás még nem ismert, de bízik benne, hogy a nyomozati hatóságok megerősítésére vonatkozó kormányzati elkötelezettség biztosítja a hatékony működést.

A 2027 januárjától tervezett, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett 1 százalékos vagyonadóról Sádt Mónika konkrét számokat egyelőre nem tudott mondani, mivel a törvénytervezet még nem készült el. Utalt rá, hogy már most is rendelkezésre állnak releváns adatok, például a külföldi adóhatóságokkal folytatott adatcseréből, ezt önbevallással lehetne kiegészíteni. Egyetért azzal, hogy a vagyonosabbaknak jobban ki kellene venniük részüket a közteherviselésből, és szerinte ehhez széles társadalmi támogatottság is társul.