Ismét a politikai vita középpontjába került az önazonossági törvény, miután olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek szerint a kormány előtt lehet a jogszabály visszavonásáról szóló javaslat. A törvény alapján az önkormányzatok olyan rendeleteket alkothatnak, amelyekkel megvédhetik a helyi lakosságot: előírhatják például, hogy ne költözhessenek be a településre büntetett előéletű, a közösségi együttélési szabályokat megszegő vagy a gyermekeiket elhanyagoló személyek.

A Mi Hazánk kiadott közleményében határozottan tiltakozott a törvény esetleges eltörlése ellen. A párt rámutatott: ezen rendeletek egyike sem tartalmaz nemzetiségre vonatkozó kitételt, kizárólag világos feltételeket támasztanak a beköltözőkkel szemben.

A helyzet a határ menti településeken a legégetőbb. Az észak-borsodi falvakban, mint például Szalonnán és Bódvaszilason, az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy szlovákiai no-go zónákból érkeznek új lakók. A helyi védelem megszűnése a kritikusok szerint tömeges migrációs hullámot indíthat el.

A folyamatot ráadásul több megválaszolatlan kérdés és rejtélyes körülmény kíséri. Egyelőre nem tudni, honnan származnak azok a források, amelyekből a mélyszegénységben élő beköltözők ingatlanokat tudnak vásárolni, mint ahogyan egy határon túli tisztségviselő feltűnése is visszatetszést keltett.

Az pedig még mindig nyitott kérdés, hogy ezek a mélyszegénységben élő emberek honnan kaptak pénzt, hogy ezeket az ingatlanokat meg tudják vásárolni. Az is érdekes kérdés, hogy Kassa egyik városrészének polgármestere hogyan kerülhetett rá haszonélvezőként egy ilyen ingatlanra

− mutatott rá a Mi Hazánk közleményében Pakusza Zoltán, a párt alelnöke.

A már ott élők érdekeit kell védeni

A helyi közösségek védelme nem csupán elvi kérdés, hanem komoly életminőségi és vagyoni kockázatot jelent az ott lakók számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha egy a közösségi együttélésre képtelen család költözik be a szomszédságba, a hatóságok gyakran tehetetlenek, miközben a környékbeli ingatlanok értéke drasztikusan lecsökken.

Azt gondolom, fontosak a beköltözők jogai, de sokkal fontosabbak a már ott élőké

− fogalmazott a politikus.

A Mi Hazánk közleményében leszögezte: a kormánynak a jogszabály megszüntetése helyett a kistelepülések és a helyi lakosok védelmét kellene előtérbe helyeznie.

Mint írtuk , más település is döntött már a beköltözés korlátozása mellett. A jövőben legalább társalgási szinten tudnia kell magyarul annak, aki szeretne ingatlant vásárolni Sátoraljaújhelyen. Emellett elvárás lesz a büntetlen előéletet leíró erkölcsi bizonyítvány, a korlátozásmentesség igazolása és az érettségi bizonyítvány vagy a szakképesítést tanúsító okirat másolata. A beköltözést tervező személynek 100 ezer forint betelepülési hozzájárulást kell fizetnie.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Shutterstock)