BulvárSzerző: blikk 5 napja 4 percnyi olvasás
A kellemes szeptemberi időjárás arra csábít, hogy reggeltől estig nyitva maradjanak az ablakok. A nyár és az ősz közötti átmeneti időszak azonban a lakás páratartalma szempontjából problémákat okozhat. A következmények ráadásul gyakran csak később jelentkeznek.
Egy napsütéses szeptemberi napon akár 25–30 fok is lehet odakint, miközben a reggelek és az éjszakák már jóval hűvösebbek. Sokan ezért még nyári üzemmódban maradnak, és hosszú órákra nyitva hagyják az ablakokat. A szellőztetés természetesen fontos, ám problémát okozhat, ha párás levegő jut be a lakásba, miközben annak egyes részei lehűlnek. Ez elsősorban a helyiségek sarkait, az ablakok körüli felületeket, az északi fekvésű falakat, valamint a nagy méretű bútorok mögötti részeket érintheti. Amikor egy felület hőmérséklete jelentősen csökken, megnőhet rajta a páralecsapódás kockázata. A tartósan nedves felületek pedig kedvező környezetet teremthetnek a penész megjelenéséhez.
Ez is érdekelheti
Szellőztetni elvileg mindenki tud, a jó, azaz energiatakarékos, mégis hatékony szellőztetés tudományában viszont csak kevesen járatosak. Pedig ez olyan tudás, ami az évek múltával egyre fontosabbá válik, egyrészt klimatikus okokból, másrészt az energia drágulása miatt, harmadrészt pedig azért, mert ahogy az otthonaink és főleg azok nyílászárói, fűtőrendszerei egyre korszerűbbé válnak, úgy csökken a lakások természetes szellőzőképessége. Vagyis a szellőztetésre egyre inkább rá vagyunk utalva!
A probléma sokáig észrevétlen maradhat. Napközben még kellemesen meleg van, a fűtés nem működik, a nyitott ablak pedig azt az érzetet keltheti, hogy a lakás levegője is rendben van. A páratartalom azonban nemcsak a hőmérséklettől függ, hanem a külső és a belső levegő nedvességtartalmától is. Ráadásul nap mint nap vízgőz kerül a lakás levegőjébe a zuhanyozás, a főzés, a mosás vagy a ruhaszárítás során.
A rossz hőszigetelő képességű lakások, a hőhidak és a nem megfelelően szellőző helyiségek különösen problémásak lehetnek. Ennek az első jelei sokszor csak akkor válnak láthatóvá, amikor tovább csökken a hőmérséklet. Ilyen lehet az ablakokon megjelenő páralecsapódás, a dohos szag, valamint a sarkokban vagy a szekrények mögött megjelenő apró, sötét foltok.
A szakértők szerint a felületek nedvessége a beltéri penészgombák kialakulásának egyik alapvető feltétele. Az év hidegebb időszakának közeledtével ezért célszerű a nyári, egész napos szellőztetésről rövid és intenzív kereszthuzatra váltani.
Az ablakokat naponta többször is érdemes teljesen kinyitni, így a lakás gyorsan átszellőztethető anélkül, hogy órákon át nyitva kellene hagyni egy ablakot. Különösen fontos a fürdőszoba szellőztetése zuhanyozás után, a konyháé főzés közben és után, valamint annak a helyiségnek a megfelelő szellőztetése, ahol a ruhát szárítjuk.
Ha a megfelelő szellőztetés ellenére ugyanazon a helyen ismételten nedves a fal, vagy páralecsapódás, penész jelenik meg, a probléma hátterében nem feltétlenül a lakás használata áll. Okozhatja például hőhíd, szivárgás vagy más építési hiba is, amelyet az ablakok ritkább kinyitása önmagában nem old meg.
(via)
Napi