BelföldSzerző: origo 2026. 07. 13. 1 percnyi olvasás
Az SZTE kutatói serdülőket vizsgáltak.
A SZTE kutatói a közösségi média életminőségre gyakorolt hatását vizsgálták krónikus bőrbetegséggel élő serdülőknél. Eredményeiket a Children című gyermekgyógyászati folyóiratban tették közzé – tájékoztat az MTI.

A kutatás arra irányult, hogy a közösségi média használata milyen kapcsolatban áll az önértékeléssel, a testképpel, a szorongással és az egészségtudatossággal azoknál a fiataloknál, akik aknéval, ekcémával, foltos hajhullással vagy pikkelysömörrel élnek.
A vizsgálatban 208, 11 és 18 év közötti fiatal vett részt, köztük 102 lány és 106 fiú. A résztvevők 2024 októbere és 2025 márciusa között több validált kérdőívet, valamint a kutatók által kidolgozott médiahasználati tesztet töltöttek ki.
Az eredmények szerint a bőrbetegségek által okozott életminőség-romlás összefüggött az alacsonyabb önértékeléssel, a negatívabb testképpel és a magasabb szorongásszinttel. Bár a résztvevők többségénél nem jelentkezett klinikai szintű testképzavar, a mérsékelt testkép-elégedetlenség és az emelkedett szorongás gyakori volt.
A megkérdezettek több mint egynegyede követett bőrápolási tanácsokat megosztó influenszereket. Az influenszerek követése összefüggést mutatott a magasabb szorongással és a rosszabb bőrgyógyászati életminőséggel.
A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a közösségi média nem kizárólag kedvezőtlen hatásokkal jár. Több fiatal hiteles információforrásként, valamint a sporttal és az egészséges életmóddal kapcsolatos inspirációként használja ezeket a felületeket.
A vizsgálat szerint azok a serdülők, akik nagyobb jelentőséget tulajdonítottak egészségüknek, kedvezőbb egészségmagatartást mutattak.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a krónikus bőrbetegséggel élő serdülők ellátásában a testi tünetek kezelése mellett fontos a pszichológiai támogatás, a médiaértés fejlesztése és az egészségtudatos szemlélet erősítése. Megállapításuk szerint a fiatalok életminőségének javításához interdiszciplináris, bőrgyógyászati és pszichológiai megközelítésre is szükség van.
A kutatás szerint a serdülők átlagosan napi 4,5 órát töltöttek képernyő előtt. A legnépszerűbb platformok a YouTube, az Instagram és a TikTok voltak. A hosszabb képernyőidő rosszabb bőrgyógyászati életminőséggel és kedvezőtlenebb pszichoszociális mutatókkal társult.