KülföldSzerző: origo 2026. 07. 21. 2 percnyi olvasás
Több ezer nukleáris centrifugát helyezhettek át.
Az iráni háború kitörésének egyik oka az volt, hogy az iszlám ország titokban nukleáris fegyver fejlesztésén dolgozott, azonban ezt tavaly nyáron közösen törte meg Izrael és az Egyesült Államok: több kulcsfontosságú létesítményt is lebombáztak. Az izraeli hírszerzés szerint azonban Irán ismét akcióba lendült és több ezer urándúsításra használt centrifugát helyezett át egy másik létesítménybe – írja a The Times of Israel.
Az izraeli hírszerzés információi szerint a centrifugákat nem sokkal a légicsapások után kezdték el a a Csákány-hegyhez szállítani, ahol egy földalatti bázison helyezték őket biztonságba. Az információkat megerősíteni látszik, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a forgalom a hegy mélyébe vezető alagútrendszerek bejáratánál. A bázist egyébként nem vették célba a tavalyi bombázás során. Az egyelőre nem világos, hogy a szállított centrifugák honnan származnak pontosan.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a már lebombázott natanzi létesítményből szállították át a még menthető darabokat, azonban az ezres nagyságrend ennek kicsit ellentmondani látszik.
Irán nem engedélyezte az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) a hozzáférést a telephelyhez, és nem közölt konkrét részleteket a működéséről. A jelentés szerint ugyanakkor Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója márciusban azt nyilatkozta, hogy Irán korábban jelezte, hogy nukleáris tevékenységet kíván folytatni a létesítményben. A költöztetési műveletek egyes információk szerint közel egy éve tartanak, és feltehetően strukturális átalakítások is történtek a föld alatt.
A jelentés szerint a Csákány-hegyet egy 2020-as robbanás – valószínűleg szabotázs – után állították szolgálatba, hogy Natanzhoz közel tartalék dúsítási helyszínként szolgáljon. A létesítmény egyébként ennek megfelelően évek óta szigorú amerikai és izraeli megfigyelés alatt áll.
Donald Trump korábban már jelezte, hogy a két ország közötti végleges megállapodás alapfeltétele, hogy Irán lemond mindennemű nukleáris programjáról és jövőbeni ambícióiról is. Nemrég azonban véget ért az ideiglenes tűzszünet, a két fél pedig kölcsönösen támadja egymást. Az amerikai elnök pedig a múlt héten már jelezte, hogy a Csákány-hegy bejárata könnyen célponttá válhat.
„Egy lehetséges célpont lehet egy nagy, vastag lövéshez közvetlenül a bejárati ajtó közelében” – fogalmazott az elnök, ugyanakkor hozzátette: „Nincs ott semmilyen tevékenység. Nem állnak jól a nukleáris helyzetükkel”.
A szakértők legnagyobb féleleme jelenleg, hogy Irán egy leskálázott, kisebb dúsítási központként akarja használni a létesítményt. Nate Swanson, aki a Biden-kormány idején az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Iránért felelős igazgatója volt azt nyilatkozta, hogy az iráni tevékenység egy be nem jelentett helyszínen aggasztó. Swanson szerint egyébként az a tény, hogy nem tudja sem az Egyesült Államok sem Irán ellenőrizni a létesítményt rávilágít arra, hogy mennyire törékeny is a jelenlegi helyzet.
Egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a Csákány-hegy gyomrában lévő létesítmény több mint 90 méter mélyen, gránit alatt van, vagyis sokkal mélyebben van, mint a natanzi és a fordói dúsítólétesítmények, amelyeket 2025-ben találtak el.
Ez pedig, ha valóban nukleáris fejlesztés zajlik odalent, még komoly problémákat okozhat.
Napi