GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 44 percnyi olvasás
Csütörtökön a Bloomberg értesülése – amely szerint az MNB szeptemberben megállhat a kamatcsökkentéssel és 3-ról 2,5 százalékra mérsékelheti inflációs célját – mintegy 1,6 százalékos forinterősödést hozott: az euró a 366–367 forintos sávból pár óra alatt 362 alá esett. A héten a kedd reggeli augusztusi magyar inflációs adat, a csütörtöki EKB-kamatdöntés és a pénteki amerikai árindex adhat irányt a hazai devizának, két héttel az MNB szeptember 22-i kamatdöntése előtt. A forint hétfő estére a napközbeni lejtmenet után enyhén visszaerősödött, de még mindig gyengébben áll a pénteki záráshoz képest: az euró 363,61 körül oldalazott az esti órákban, a dollár 312,89 forintnál járt.
Enyhén visszaerősödött a forint az euróhoz képest: a hétfő esti órákban a 363,82-es csúcshoz képest már csak 363,66-on járt, de ez még mindig sokkal gyengébb, mint a péntek esti szintek. A dollárhoz képest a forint 312,80-as szintre jött vissza az este hatos 312,94 után.
Az ING házon belüli előrejelzése immár a Fed szeptemberi kamatemelését tartja valószínűbbnek, ami rövid távon erősíti a dollárt – a bankcsoport ezért az euró-dollár árfolyamra vonatkozó év végi célját 1,18-ról 1,16-ra vágta. A dollár gyengülésére vonatkozó várakozásukat viszont nem törölték, csak jövő tavaszra tolták.
Az elemzés szerint nagyon szoros a kérdés, de a ház álláspontja most a hónap végi emelés felé billen. Az amerikai hozamgörbe emelkedő hozamok melletti laposodása jellemzően kedvez a dollárnak, különösen az alacsony kamatozású devizákkal szemben.
Az ING ugyanakkor hangsúlyozza: ez nem 2022, a Fed nem kezd érdemi szigorítási ciklusba.
A ciklikus dollárgyengülést jövő tavaszra teszik, amikorra az amerikai infláció 2% közelébe süllyedhet, és a piacok visszatérhetnek ahhoz a normalizációs történethez, amelyben az irányadó ráta 3,25%-ra csökken. Nem ez az alapforgatókönyvük, de a dollár esése hamarabb is jöhet, ha a novemberi félidős választások körül bizonytalanság alakul ki, vagy ha Washington elveszíti a kontrollt a kötvénypiac felett.
Külön kockázatnak nevezik a dollár-jent.
Szerintük már sok jenpozitív hír beárazódott, köztük a Bank of Japan gyorsabb szigorítása és a helyi alapkezelők esetleges portfólióátrendezése. Hacsak nem becsülnek alá egy komolyabb amerikai-japán megállapodást, a jegyzés inkább 155-160 között mozoghat, mint hogy azonnal 150 alá essen.
A feltörekvő piacokon a magas kamatozású devizákat részesítik előnyben az alacsony volatilitású környezetben. A török líra népszerű marad, a brazil reált viszont szorosan figyelik az októberi választások előtt. A forinttal kapcsolatban továbbra is pozitívak, és az októberi költségvetési terveket emelik ki, amelyek szerintük rávilágítanak az euróval kapcsolatos törekvésekre.
Az euróövezet gazdasága a második negyedévben az eredetileg becsültnél erőteljesebben bővült, miután az ír GDP-adatokat jelentősen felfelé módosították. A felülvizsgált statisztika az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése előtt érkezett, és megerősítheti a döntéshozókat egy újabb kamatemelés szükségességében - számolt be a Bloomberg az Eurostat adatközlése alapján. Az ezzel véglegessé váló növekedési rangsor legjobban szereplő országai az északi és mediterrán államok voltak, míg a leglassabb dinamikával jelenleg Nyugat-és Közép-Kelet-Európa egyes országai rendelkeznek. Magyarország negyedéves és éves viszonylatban is a vonatkozó rangsor középmezőnyében található.
Nagyon kényelmesen érzi magát a magyar deviza ebben a nagyjából 2 forintos sávban 361-363 között, hiszen a pénteki nagy erősödést követően nem igazán akar elmozdulni onnan.
Egyelőre a piacokon sem történt olyan esemény, amely jelentős mozgást tudott volna kiváltani a forintból.
Júliusban újra felfelé vette az irányt a magyar ipar: a termelés volumene 1,7%-kal nőtt az előző hónaphoz képest. Ezzel folytatódott a szektor trendszerű emelkedése, a havi teljesítmény két és fél éves csúcsot jelent. Éves alapon 4,7%-os bővülést regisztrált a KSH.
Nagyon csendesen kezdi a hetet a forint, erőteljesen érződik a kivárás a kereskedésben az adatdömping előtt a hét elején.
A magyar deviza lényegében mozdulatlan a hajnali nyitás óta:
Az elmúlt hónapokban rendre meglepetést okozott a magyar infláció azzal, hogy még a vártnál is kisebb árnyomás mutatkozott a gazdaságban. Kérdés, hoz-e ebben fordulatot az augusztus, tud-e még csökkenni a ráta a közel tízéves mélypontról. Ráadásul most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kiemelten figyeli az adatot, hiszen két hét múlva fontos döntést kell hoznia a Monetáris Tanácsnak a nyári kamatcsökkentések folytatásával kapcsolatban.
Hétfő reggel
A múlt hét fordulópontja csütörtök délután érkezett. A Bloomberg értesülése szerint a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben megállíthatja a nyári kamatcsökkentési ciklust, 5,5 százalékon tarthatja az alapkamatot, és 3-ról 2,5 százalékra mérsékelheti inflációs célját. A forint azonnal reagált: az euró árfolyama a nap nagy részében még 366–367 forint körül mozgott, majd rövid idő alatt 363 alá esett, estére pedig 361,7–362 forint környékére süllyedt. Ez mintegy 1,6 százalékos napi forinterősödés volt, és egyértelműen magyarspecifikus mozgás: a hazai fizetőeszköz a lengyel zlotyval szemben is több mint egyhetes csúcsra erősödött. Az MNB később közölte, hogy a kamatpályáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt, ez azonban nem fordította vissza az erősödést.
Pénteken viszont elkopott a forint ereje. A hajnali 361,3-as szintről reggel fél 9-re már 362,2-ig, a délelőtt folyamán pedig 363,8-ig gyengült vissza az euró jegyzése, mielőtt a nap második felében fokozatos korrekció indult volna.
A dollár a hajnali 310,7-ről 312 fölé kúszott, majd 311,7-ig jött vissza.
A háttérben eközben feszült nemzetközi környezet állt. Az iráni háború eszkalációja, a 95 dollár fölött ragadt Brent-jegyzés és a globális kötvénypiaci eladási hullám határozta meg a hetet: az amerikai tízéves hozam 4,8 százalék közelébe emelkedett, a japán tízéves hozam pedig 1996 óta először érte el a 3 százalékot, miközben a német és francia hosszú hozamok is többéves, illetve több évtizedes csúcsok közelében jártak. A BÉT-en a BUX közel 2 százalékot esett a héten.
A hét legfontosabb hazai eseménye kedd reggel érkezik: a KSH ekkor teszi közzé az augusztusi fogyasztóiár-indexet.
A júliusi 1,2 százalékos érték közel tízéves mélypont volt, a maginfláció 1,9 százalékra csökkent. A Portfolio elemzői felmérésében a konszenzus 1,4 százalékos augusztusi inflációra mutat, vagyis enyhe gyorsulásra – a havi 0,2 százalékos áremelkedés mögött szinte kizárólag az üzemanyagárak állhatnak, mivel a védett ár július végén szűnt meg, és a hatás teljes egészében csak az augusztusi adatban jelentkezik.
Az adatnak a szokásosnál nagyobb a tétje, mert az MNB Monetáris Tanácsa szeptember 22-én ül össze, és ekkor publikálja friss inflációs és növekedési előrejelzését is. A nyári „mini kamatcsökkentési ciklusban" három hónap alatt összesen 75 bázispontot lazított a testület, a fő kérdés most az, maradt-e még tér az 5,5 százalékos alapkamat további mérséklésére. Mindezt tetézi, hogy a jegybank éppen most vizsgálja felül inflációs célját, amiről őszre ígért további információt. Egy a vártnál alacsonyabb augusztusi adat a kamatvágási várakozásokat erősítené – és tipikusan a forint ellen dolgozna; egy felfelé mutató meglepetés viszont megerősítené a csütörtöki, kamattartásról szóló forgatókönyvet.
A hét további részében kedden a Pénzügyminisztérium teszi közzé az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatót. Július végéig 2857,9 milliárd forintos hiánynál járt a központi alrendszer, ami az éves hiánycél 67,7 százaléka –, hétfőn pedig a KSH közli a júliusi ipari termelés első becslését. Nemzetközi fronton csütörtökön az Európai Központi Bank kamatdöntése, pénteken pedig az augusztusi amerikai fogyasztóiár-index lesz a legfontosabb esemény; utóbbi érdemben átárazhatja a Fed szeptember 15–16-i ülésével kapcsolatos várakozásokat, és a dolláron keresztül közvetve a forintra is hatással lehet.
Napi
