GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Zsinórban érkeznek a hihetetlen számok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint éves alapon a magyar ipari termelés volumene a nyers és a munkanaphatástól megtisztított index alapján egyaránt 4,7 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérten 1,7 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. A területi adatok egyelőre csak júniusig elérhetőek, azonban érdekes számokkal találkozhatunk. Egy kelet-magyarországi vármegye hihetetlenül dinamikus gazdasági fejlődést produkál.
A miniszter egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg a KSH által közölt adatokat, amelyek véleménye szerint arra utalnak, hogy
a magyar gazdaság újra növekedési pályára állt.
A kedvező számokhoz Hajdú-Bihar vármegye ipari teljesítménye nagyban hozzájárulhatott, mivel a júniusi területi adatok alapján országos szinten egyértelműen itt volt a legnagyobb ütemű a fejlődés.
A júniusra vonatkozó statisztika szerint Hajdú-Bihar ipari termelésének volumene éves alapon 85,7 százalékkal nőtt. Ez országos szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít, mivel a második helyen Komárom-Esztergom áll 44,3 százalékkal, a harmadik Budapest 19,2 százalékkal, a negyedik pedig Vas 13,3 százalékos emelkedéssel.
Hajdú-Biharban idén az év minden hónapjában országos átlagot meghaladóan emelkedett az ipari termelés.
Januárban 30,4, februárban 37,4, márciusban 72,1, áprilisban 75,5, májusban 57,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának teljesítményét.
Ez azért is számít rendkívüli teljesítménynek, mivel néhány éve a vármegye az ipari termelési rangsor utolsó harmadában szerepelt.
Jelenleg csak Budapest, Pest vármegye, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron előzi meg.
Viszonyításképpen 2010-ben a hajdú-bihari ipari termelés csupán a borsodi egyharmada volt. A debreceni gazdaság dinamikus növekedését jól szemlélteti, hogy az önkormányzat iparűzési adóból befolyt bevételei azonos időszakban megnégyszereződtek.
A város 2026-os költségvetésében 41,5 milliárd iparűzési adóból származó bevétellel terveznek, ami azt jelenti, hogy Budapest után Debrecen a legnagyobb HIPA-beszedő.
Az ipari fejlődése a debreceni béreket is magával rántotta. A Debreceni járásban élő teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete 2010 és 2025 között 203,1 ezerről 743,4 ezer forintra emelkedett, miközben
a fizetések reálértéke közel 90 százalékkal nőtt
− olvasható a az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ publikációjában.
A kiadvány szerzői hangsúlyozzák, hogy a kelet-magyarországi város az évtized jelentős részében elmaradt az országos átlagtól, 2025-ben azonban már 5,4 százalékkal meghaladta azt, és a budapesti kereseti szinthez is számottevően közelebb került.
Napi