Hetente, sőt néha naponta érkeznek olyan hírek a nemzetközi űriparból, amelyeket néhány évvel ezelőtt még senki sem vett volna komolyan. A Néprajzi Múzeumban megrendezett AI Summit Quantum Stage színpadán elhangzott előadásról az Economx számolt be. Zábori Balázs orvosi fizikus végzettségű repülőmérnök − a magyar kisműholdak fejlesztésével foglalkozó REMRED technológiai igazgatója, egyben a 4iG Space & Defence Technologies űripari területének műszaki szakmai vezetője − kifejtette: a nemzetközi események követői folyamatosan olyan bejelentésekkel szembesülnek, amelyek gyökeresen megváltoztatják az űrről alkotott eddigi elképzeléseinket.

A SpaceX tömeges felbocsátókomplexumok fejlesztésébe kezdett, amerikai cégek veszik át az európai műholdgyártási kapacitásokat, a NASA pedig a Blue Originnak adott megbízást marsi telekommunikációs hálózat kiépítésére. Zábori Balázs kiemelte, hogy a SpaceX egymillió műholdat tervez pályára állítani.

Egymillió AI-robot a világűrben, azok már nem műholdak

− érzékeltette az elképesztő léptékváltást a szakember.

Három tényező hajtja az új űrkorszakot

A szakértők által csak New Space-nek nevezett új korszakban az állami programok mellett egyre inkább a magánvállalatok diktálják a tempót. Ezt a folyamatot három fő tényező hajtja:

• A világűr mostanra nagyságrendekkel könnyebben hozzáférhetővé vált.
• A technológia fejlődésével a műholdak mérete drasztikusan lecsökkent.
• Megkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligencia (AI).

Az AI az űripari folyamatok mindegyikében jelen van: a tervezéstől és gyártástól kezdve az adatfeldolgozáson és az autonóm vezérlésen át egészen a küldetésirányításig. A rendkívül zord körülmények miatt a megbízhatóság kulcskérdés, hiszen a Földtől távol lévő eszközöket nem lehet megjavítani.

Itt kap döntő szerepet a generatív tervezés, ahol a mérnökök által megadott peremfeltételek alapján az AI hozza létre a legoptimálisabb konstrukciót és küldetéspályát, míg a prediktív minőségbiztosítás segít előre jelezni az esetleges gyártási hibákat.

A műhold már nem eszköz, hanem autonóm robot

Zábori Balázs rámutatott: bár az emberes űrrepülés látványos, az űripar jövője 99,99 százalékban emberek nélkül zajlik majd. A hatalmas műholdflották egyre nagyobb önállóságot követelnek meg. A Föld körüli pályán felhalmozódott űrszemét kikerüléséhez például nincs idő földi operátorokra várni: a műholdaknak maguknak kell észlelniük a veszélyt és végrehajtaniuk a manővert.

A mai műholdak emellett annyi adatot termelnek, amennyit fizikailag lehetetlen teljes egészében lesugározni a Földre. Emiatt a fedélzeti mesterséges intelligencia dolgozza fel, tömöríti és szűri az információkat, hogy csak a valóban értékes adatok érkezzenek meg a Földre. Kiváló példa erre a SpaceX Starlink rendszere, ahol a több mint tízezer műhold nemcsak a Földdel, hanem egymással is lézerkapcsolatban áll, egy óriási adatfeldolgozó hálózatot alkotva.

Magyarországi kilátások és a forradalom árnyoldalai

A globális folyamatokhoz a hazai szereplők is csatlakoznak: a 4iG nemrégiben Európában elsőként kötött megállapodást a SpaceX-szel a Starlink Mobile szolgáltatás bevezetéséről, emellett Martonvásáron új műholdgyártó komplexum épül. A szakember szerint a tét óriási a hazai szereplők számára:

Aki ebben nem tud versenyelőnyt szerezni, aki ebben nem tud szerepet felvenni, az veszíteni fog ebben a játszmában

– fogalmazott határozottan Zábori Balázs.

Az űripari szakember ugyanakkor a technológiai forradalom komoly árnyoldalaira és veszélyeire is felhívta a figyelmet:

• Sugárzás és elhasználódás: A világűrben jelen lévő erős sugárzás miatt a berendezések idővel leromlanak, és nehéz garantálni az AI biztonságos működését ilyen körülmények között.
• Hőelvezetés: A nagy számítási kapacitású fedélzeti rendszerek rengeteg hőt termelnek, aminek az elvezetése a vakuumos környezetben komoly mérnöki kihívás.
• Kiberbiztonság: Az autonóm, döntési joggal felruházott rendszerek esetében kritikus kérdés a védelem, hiszen egy esetleges hackerincidens során a saját eszközünk fordulhat ellenünk.

Előadását végül egy olyan kérdéssel zárta, amelyre meglátása szerint a piac és a jövő adja majd meg a választ: „Megbízzunk-e annyira a mesterséges intelligenciában, hogy nélkülünk végezze el a feladatot?”

(Borítókép: Zábori Balázs 2026. szeptember 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)