Az elfogadott határozati javaslat célja a benyújtó Hantosi István (Tisza Párt) indoklása szerint az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer megalapozása.

A határozat egyrészt rendezi a Közszolgálati Közalapítvány megszűnéséhez kapcsolódó alapítói döntéseket, így különösen az alapító okirat visszavonását és a megszűnéskori vagyon jogi sorsát, másrészt megteremti a Független Közmédia Testület és a Független Közmédia Testület Irodája működésének alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeit

– rögzíti a dokumentum.

Ami a testület tagjait illeti: az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagról dönt, további három tagot médiaszakmai szervezetek választanak. Nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti öt évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

Az Országgyűlés 139 igen, 26 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

Elsötétült a közmédia

Ahogy arról beszámoltunk, az Országgyűlés június 23-án szavazta meg A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról című javaslatot, ami a közmédia átalakítását érinti. A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők által jegyzett dokumentum szerint a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az új közszolgálati médiacégek felett.

Az Országgyűlés Művelődési Bizottságának tiszás többsége július 2-án úgy döntött, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap élére átmeneti jelleggel dr. Horváth P. András jogász, ügyvéd kerül, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. A szakmai irányítás tagja lett Mészáros Zsófia, Bodacz Balázs, valamint Kerényi György.

Július 7-én ideiglenesen leállt a hírszolgáltatás a közmédia csatornáin, az alábbi felirat kíséretében: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!”

A közmédia sorsa a politika első vonaláig ér: a hírszolgáltatás felfüggesztését szinte azonnal kommentálta Magyar Péter és Orbán Viktor. A miniszterelnök történelmi napnak nevezte július 7-ét, hangsúlyozva: „Véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége.” A volt miniszterelnök úgy kommentálta a döntést, hogy az „a tiszás önkény újabb lépése”.

(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. július 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)