Az elmúlt napok legfontosabb híre az európai befektetők számára, amely izgalomba hozta a piacokat is, is egy politikai fejlemény: a radikális jobboldali AfD győzelme Szász-Anhalt tartományi választásán. Az európai állampapírok hozamait, azaz a kormányok kamatköltségét amúgy is felhajtották az iráni konfliktus újraelmérgesdése miatti félelmek, most egy olyan új veszély jelentkezett, amit még csak kóstolgat az Európai Unió, de biztosan újabb fejlemények követik.

– értékelte a német választási eredményen elért AfD sikert a France 24 televíziónak Ed Turner, a birminghami Aston Egyetem német politikával foglalkozó szakértője.

Turner kifejtette: az AfD-nek – amelynek most először nyílik alkalma tartományi szinten kormányt alakítania – nem is kell sok más tartományban, vagy akár a német szövetségi választások szintjén megismételnie ezt a fegyvertényt ahhoz, hogy hatalmas felfordulást okozzanak az eddig őket karanténban tartó, de súlyos ügyekben egymással is vitázó többi német párt között.

A francia hírfogyasztó különösen érzékeny a témára, hiszen náluk is választásokat tartanak tavasszal, ráadásul ott országosan is esélye nyílt a karanténben tartott jobboldali Nemzeti Tömörülésnek – az AfD-hez hasonlóan a magyar Fidesz szövetségesének – a győzelemre. Turner szerint ugyanakkor az AfD „radikálisabb teremtmény" a Nemzeti Tömörülésnél is, hiszen a francia párt a győzelemre áhítozva sok ponton mérsékelte üzeneteit, az AfD azonban nem.

De miért van mindennek jelentősége a kamatköltségek és az európai pénzügyi piacok számára, beleértve a magyart is?

Az AfD győzelme és az európai kamatok

Az összefüggés, hogy a német probléma – mindjárt kifejtjük, kinek és miért „probléma" – egy másik problémahegy tetejébe érkezett. 

Az európai állampapírok piacát és a kamatköltségeket egyelőre nem a német radikális jobb előretörése mozgatja, hanem az, hogy az iráni konfliktus nyomán megint felszökőben vannak az európai energiaárak, miközben a tél közeledtével kevés a gáz a tárolókban, amihez hozzájárul a másik háború, a kelet-európai is, illetve ahogy azt Európa eddig kezelte.

Mindez már a német politikai fejlemények előtt megütötte az európai állampapírokat. A Bloomberg lenti grafikonja azt mutatja, az elmúlt egy hónapban hol hány bázisponttal emelkedett az adott ország 10-éves papírjának hozama. 

A grafikonban láthatjuk, hogy a német Bundoké kevésbé, mint például a briteknél, spanyoloknál, belgáknál, olaszoknál és franciáknál. A német piacot mindegyiknél biztonságosabbnál tartják régóta a befektetők, és ha a Bundhozam megindul, a többieket is jó eséllyel magával rántja, beleértve a magyart is.

Pont ezen a fronton jelentkezik veszélyként az AfD megerősödése, ami a tartományi és szövetségi kormányok stabilitásának megroppanásával jár. Ez pedig már a második veszélyhullám, amit az Angela Merkel utáni Németország két éven belül produkál – a másodiknak a kezdete, hiszen újabb tartományi választások következnek, amelyek minden bizonnyal az szintén az AfD előretörését hozzák.

Ez már a második belföldi eredetű német veszélyhullám Merz alatt

Michael Every, a Rabobank globális stratégája szerint – írja a Bloomberg – a piacoknak néhány éven belül egy második strukturális fordulattal is szembe kell nézniük, miután Németország a költségvetési szigor politikájáról tavaly áttért az adósságszabályok lazítására, hogy hatalmas védelmi és infrastrukturális kiadásokat finanszírozzon (eladósodásból pörgetve fel vérszegény gazdaságát).

Először az, hogy »Németország soha nem fog eladósodni«, átváltozott abba, hogy »Németország óriási mértékben adósodik el«; vajon most a »Németország politikailag stabil« is átváltozhat abba, hogy »Németország politikailag instabil«?

 – írta egy jegyzetében Every. „Egy olyan, lehetséges közeli jövőt látunk, amelyben a populisták már nem a dühös kisebbséget, hanem a többséget alkotják” – tette hozzá.

Ha az AfD valóban hatalomra kerül Szász-Anhaltban, annak aligha lesz azonnali hatása a tágabb német gazdaságra vagy az ország költségvetési helyzetére – ezt Conor Coopertől, a Marklets Live makrostratégájától idézi a hírügynökség –, aki kiemeli:

– Conor Cooper, makrostratéga, Markets Live.

Hát még ha a folyamat tovább görög a többi német tartomány választásain, illetve közvéleménykutatásaiban.

Az MNB pont időben „lépett", de nem múlt el a német veszedelem, ahogy az iráni sem

A hangulat elborulása augusztusban az európai piacokon nem kerülte el Magyarországot sem, mindenesetre a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten időben lépett, hogy legalább a forint gyors visszavonulását "megfogja": kiszivárgott, hogy lejjebb viszik az inflációs célt, ami ugyan a korábban vártnál magasabb kamatköltséget jelenthet, de a forint számára egyfajta pajzsként szolgál, legalábbis egyelőre. 

Ennek a legjobb tesztje, ha a lengyel zloyhoz hasonlítjuk a mozgását, amelyet a nemzetközi fejlemények hasonlóan szoktak érinteni, mint a forintot. A zloty ellenében a kiszivárgás után a korábban gyengülő forint forint hirtelen nagyot erősödött. A német fejleményeket követően ebből valamennyit visszaadott, de a három hónapos mélypontra hétfőn nem tért vissza.

Magyarországon van egy másik árnyék is, ami máshol nincs: az új kormány egyszerre ígérte meg az euró gyors bevezetését, meg azt, hogy nem hajt végre megszorításokat, miközben kétségbeejtő költségvetési helyzetről beszél. A piacok eddig hajlandóak voltak mindezen "túltekinteni", ha a német politikai stabilitás csapásokat szenved el, azon aligha fognak.