GazdaságSzerző: economx 5 napja 3 percnyi olvasás
A kínai pénzügyminisztérium nagyszabású, összesen 360 milliárd jüanos (mintegy 46,1 milliárd eurós) tőkeinjekciót hajt végre nyolc állami tulajdonú banknál és biztosítótársaságnál.
Peking láthatóan nem sajnálja a forrásokat a gazdaság stabilizálására. Vasárnap jelentette be a kínai pénzügyminisztérium, hogy 46,1 milliárd eurós tőkeinjekcióval segíti a hazai gazdaságot.
Ezt a monumentális összeget nyolc állami tulajdonú bank, illetve biztosítótársaság kapja. A hírt a Hszinhua állami hírügynökség is megerősítette, csomag az év egyik legnagyobb pénzügyi beavatkozása a lassuló növekedés közepette.
A koordinált lépés célja a gyenge hitelezési aktivitás, az alacsony kamatkörnyezet és a tőzsde támogatására irányuló kormányzati utasítások miatt meggyengült mérlegek megerősítése.
A tőkeinjekció oroszlánrészét, körülbelül 290 milliárd jüant (37,2 milliárd eurót) a bankok kapják. A kormány célja, hogy fenntartsa a pénzintézetek hitelezési képességét, miközben elvárja tőlük a reálgazdaság fokozott támogatását. A Hszinhua jelentése szerint az intézkedés javítja a bankok kockázattűrő képességét és üzleti stabilitását.
A konkrét összegek a következőképpen oszlanak meg:
Érdekesség, hogy a befektetők között a pénzügyminisztérium mellett egy szokatlan szereplő, az állami dohányipari monopólium, a China National Tobacco Corporation is feltűnik.
A biztosítási szektorra 70 milliárd jüant (9 milliárd eurót) különítettek el. Erre azért volt szükség, mert az évek óta tartó alacsony kamatok rontották a befektetési hozamaikat, miközben a kormány elvárta tőlük, hogy tőkét fektessenek a kínai tőzsdékbe.
A kínai fizetőeszköz hétfőn 2023 januárja óta nem látott szintre erősödött a dollárral szemben (0,149 USD). Ez az árfolyammozgás némileg tompíthatja az amerikai bírálatokat Kína devizakezelésével kapcsolatban, alig néhány héttel a washingtoni tárgyalások előtt.

Hszi Csin-ping kínai elnök szeptember 24-i washingtoni látogatása során a hírek szerint egy népes üzleti delegációt is magával visz. Ez jelentős fordulat a korábbi évek gyakorlatához képest, hiszen a kínai elnök 2015 óta nem utazott ekkora vállalati kísérettel. Ez jelzésértékű lehet, miután a 2020-as szabályozói szigorítások során sok technológiai és ingatlanpiaci vezető háttérbe szorult.
A Fehér Ház válasza egyelőre rejtélyes: egy amerikai tisztviselő szerint „nem követik nyomon” a kínai vezérigazgatói delegációt, ami nem tekinthető sem megerősítésnek, sem cáfolatnak.
A gesztus mindenesetre viszonosnak tűnik: Donald Trump amerikai elnök májusi pekingi útjára olyan neveket vitt magával, mint Elon Musk, Tim Cook és Jensen Huang. Kínai részről a delegáció küldése a kereskedelmi hajlandóságot jelzi, ami gazdasági sikerként is elkönyvelhető a washingtoni kormányzat számára a novemberi félidős választások előtt.
A csúcstalálkozó várakozásai ugyanakkor mérsékeltek, mivel a felek továbbra is vitáznak a stratégiai termékek köréről. Szeptember elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, Jamieson Greer kereskedelmi képviselő és He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes találkozik, hogy előkészítsék a látogatás konkrét eredményeit.