GazdaságSzerző: vg 5 napja 4 percnyi olvasás
Hosszasan sorolta a német ipar bajait Nikolas Stihl, szerinte az eddigi reformok nem elegendők, továbbiakra van szükség.
Nemcsak a nagy német autóipari vállalatoknál látják a bajt: a dél-németországi Waiblingenben működő STIHL családi vállalkozás vezetője az Euronewsnek írt vendégcikkében nem kertelt a német gazdaság állapotáról. Úgy látja, az ország „évek óta válságüzemmódban működik”, ezért a tartósan gyenge növekedés leküzdéséhez az üzleti környezet és a német ipar átfogó javítására van szükség.
Nikolas Stihl szerint a helyzet „komoly, nagyon komoly”. Állítása szerint az elmúlt nyolc évben
a német ipari termelés mintegy 15 százalékkal esett vissza, miközben az ország havonta nagyjából 15 ezer ipari munkahelyet veszít.
A folyamat szerinte már nem egyszerű konjunkturális visszaesés, hanem a német ipari bázis eróziója, amely hosszabb távon a jólétet és a szociális rendszer finanszírozhatóságát is veszélyezteti.
A külső tényezők – az amerikai vámok, Kína agresszív iparpolitikája és a geopolitikai feszültségek – természetesen szintén komoly terhet jelentenek a német vállalatoknak. Stihl szerint azonban a problémák jelentős része házon belül keresendő:
egyaránt rontja a német vállalatok versenyképességét.
Stihl szerint a szövetségi kormány által tervezett reformok – az egészségbiztosítás, a nyugdíjrendszer, az adózás és a munkaerőpiac átalakítása – ugyan fontos lépések, de önmagukban nem lesznek elegendők a strukturális válság leküzdéséhez.
Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a már kialkudott kompromisszumok utólagos felrúgása súlyosan rombolná a gazdaság politikába vetett bizalmát. Szerinte ezért
most minden erőt olyan további reformokra kell összpontosítani, amelyek közvetlen beruházási és növekedési impulzust adhatnak.
A következő lépéseknek elsősorban a bürokrácia leépítését, a gazdaság egészében ledolgozott munkaidő növelését, a bérköltségek mérséklését, valamint a kutatás-fejlesztés ösztönzését kell szolgálniuk.
Stihl reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme a ledolgozott munkaidő növelése. Érvelése szerint a jólét és a szociális juttatások magas szintjének fenntartásához nem lehet eltekinteni attól, hogy mennyi munkát végez el a gazdaság.
„A nagyobb munkamennyiség növeli a gazdasági teljesítményt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a több munkáról szóló vita valójában nem a dolgozók lustaságáról, hanem a német jólét megőrzéséről szól. Ennek érdekében szerinte ösztönözni kellene a túlórát, meg kellene hosszabbítani az aktív munkában töltött éveket, miközben kivételeket kell biztosítani a fizikailag különösen megterhelő szakmákban dolgozóknak.
Jobban ki kellene használni a jelenlegi munkaerő-tartalékokat, így például a részmunkaidősöket és az állástalanokat, emellett vonzóbbá kellene tenni Németországot a képzett külföldi munkavállalók számára is.
A javaslat egyik legvitatottabb pontja a heti munkaidő 40 órára emelése lenne.
Már nem rendelkezünk azzal a kulcsfontosságú versenytársainkkal szembeni termelékenységi előnnyel, amely a magas bérköltségeket indokolná. Ezért a heti munkaidő 40 órára emelése mellett érvelek, mégpedig bérkompenzáció nélkül
– fogalmazott Stihl.
A kérdés különösen érzékeny időszakban kerülhet napirendre, ugyanis 2026 októberétől kezdődnek a fém- és villamosiparban a következő bérmegállapodásokról szóló tárgyalások a szakszervezetek és a munkáltatók között.
Stihl tisztában van azzal, hogy javaslata jelentős terhet róna a munkavállalókra. Állítása szerint azonban nem az a célja, hogy bármit elvegyenek a dolgozóktól, hanem az, hogy a termelést Németországban lehessen tartani, megmaradjanak a munkahelyek, és az ország megőrizze versenyképességét.
A munkaidő növelése mellett a német üzletember a betegszabadság rendszerének átalakítását is sürgeti. Szerinte a táppénzes bérfizetést csak a második beteg naptól kellene biztosítani, és
meg kellene szüntetni a telefonos betegállományba vétel lehetőségét.
A bürokrácia leépítését szintén kulcskérdésnek tartja. Magas színvonalú, ugyanakkor karcsú és gyors közigazgatást szeretne, egyszerűbb előírásokkal, digitalizált és mesterséges intelligenciával támogatott beszámolási rendszerekkel.
Stihl szerint a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettségeket főszabályként meg kellene szüntetni, és csak ott fenntartani, ahol azok szükségessége egyértelműen igazolható.
Egyre fokozódik a feszültség Németországban. Európa gazdasági motorjának autóipara olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek drasztikus lépésekre sarkallják az ágazat vezető vállalatait. Több meghatározó szereplő fontolgatja a munkaidő megemelését, a helyzet pedig annyira súlyos, hogy már a szakszervezeti vezetők egy része is a társaságok mellé állt – részleteket a Világgazdaság cikkében talál.
A vezető szerint a versenyképesség helyreállításához az innovációt is sokkal erőteljesebben kellene támogatni. Nagyobb adókedvezményeket, a kockázati tőke fokozott bevonását és az engedélyezési folyamatok felgyorsítását sürgeti.
Kiemelten támogatná a mesterséges intelligencia ipari alkalmazását, a robotikát, a biotechnológiát, az orvostechnológiát, az űripart és a kvantumtechnológiát. Stihl szerint ugyanakkor Németországnak most nincs ideje tovább várni.
A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia termelékenységnövelő hatása önmagában nem lesz elegendő a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozására.
A bérjárulékoknál – a nyugdíj-, egészség-, ápolási és munkanélküli-biztosítási hozzájárulások esetében – legfeljebb a bruttó bér 40 százalékát tartaná elfogadhatónak.
A családi tulajdonban lévő STIHL 2025-ben 5,48 milliárd eurós árbevételt ért el, és világszerte 20 246 embert foglalkoztatott. A vállalatot 1926-ban Andreas Stihl alapította, így a társaság idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Nikolas Stihl az alapító unokája.
A vállalat nyolc országban rendelkezik termelőegységekkel, emellett mintegy 40 saját értékesítési és marketingcéget működtet, termékeit pedig világszerte több mint 50 ezer szakkereskedő értékesíti.
Saját adatai szerint a STIHL 1971 óta a világ legnagyobb darabszámban értékesített motorfűrészmárkája.
„Itt az ideje a határozott cselekvésnek” – összegezte Nikolas Stihl, aki szerint Németország korábban már bizonyította, hogy képes a megújulásra.
Napi