BelföldSzerző: index 5 napja 3 percnyi olvasás
Hosszú várakozás után nem hagyta jóvá a minisztérium a kamara új főtitkárának kinevezését.
Az Igazságügyi Minisztérium szeptember 2-i határozatával érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítette a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) főtitkári kinevezése jóváhagyási kérelmét. A kamara álláspontja szerint a minisztérium eljárása nem csupán szakmai mulasztás, hanem a törvényességi felügyelet körén túlterjeszkedő beavatkozás.
A kamara honlapján „stratégiai helyzetjelentésben” arról tájékoztatták a tagságot, hogy a minisztériumi levél 132 nappal kérelmük után született meg, egy nappal azelőtt, hogy a MISZK vezetése személyes megbeszélésen találkozott volna a tárca közigazgatási és parlamenti államtitkáraival.
A levél után viszont a megbeszélést a minisztérium lemondta.
A helyzetjelentés szerint a főtitkári kinevezés jóváhagyására április 23-a óta nem érkezett válasz. A kamara elnöke augusztus 27-ig láthatta el a főtitkári feladatokat, amely jogvesztő határidő, és erről a minisztérium felügyeleti főosztályának tudomása volt. A MISZK vezetése úgy látja, hogy a főtitkári kinevezés akadályozása nem egyszerű személyügyi aktus, hanem a kamara operatív döntésképességének szisztematikus blokkolása, ami olyan orvosolhatatlan jogvesztéssel járhat, amely a kamara teljes működését ellehetetleníti.
Ezek után az Igazságügyi Minisztérium újabb törvényességi felhívást nyújtott be a kamarának. A MISZK vezetése szerint ezzel egy olyan ördögi kört kényszerít a kamarára, amelyben a felügyeleti szerv a főtitkári pozíció üresen tartásával éppen azokat a jogi és operatív eszközöket vonta el, amelyek magának a törvényességi felhívásnak a teljesítéséhez lennének szükségesek.
Schváb Zoltán, a MISZK elnöke idén májusban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy az elmúlt évtizedben szinte teljesen kiüresedett a kamara autonómiája. A minisztérium törvényességi felügyelet címén sorra megvétózta a kamara legfőbb döntéshozó szerve, a küldöttgyűlés határozatait, felülírta személyi döntéseit.
Azért álltak perben, mert szerintük a minisztériumnak törvényességi felügyeleti jogkörében nincs joga döntéseik, szabályzataik megsemmisítésére, mivel a miniszteri jóváhagyáshoz nem kötött határozatok jogszerűségének eldöntése kizárólag a közigazgatási bíróság hatásköre.
Az elnök szerint az Igazságügyi Minisztérium korábbi vezetését egyáltalán nem érdekelte, hogy a fizetésképtelenség határára sodorta azzal a köztestületet, hogy elvette tőle fő bevételi forrását, a kamarai költségátalányt, majd az elfogadott költségvetését érvénytelenné, tagdíjszabályzatát semmissé nyilvánította.
Április 12. után nagy várakozással tekintettek az új vezetésű minisztériummal való együttműködés elé. A kamarai elnök biztatónak nevezte, hogy Görög Márta igazságügyi miniszter a bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy a szakmai vitákat az érintettek bevonásával tervezi.
(Borítókép: Az Igazságügyi Minisztérium. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi