„Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet” – jelentette be a Magvető Kiadó. A Talajvíz és irodalom című kötet a huszadik század derekának magyar irodalmi közegében játszódik, középpontjában pedig Németh László alakja áll, akinek nézetei már saját korában is komoly vitákat és személyes konfliktusokat váltottak ki.

A magyar irodalom legviharosabb évtizedei

A Magvető szerint Németh László életművének egyik meghatározó kérdésévé tette, „hogy a faji hovatartozás miféle befolyást gyakorol az irodalomra, a szellemi életre”. Nézetei „komoly vihart kavartak nemcsak a 30-as és 40-es évek sajtójában, hanem a szerző személyes viszonyaiban is”, különösen a háborús üldöztetés éveiben és az azt követő időszakban. A Talajvíz és irodalom a korszak számos meghatározó irodalmi alakját felvonultatja: Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Illyés Gyula mellett megjelenik Pap Károly, Tersánszky Józsi Jenő, Zelk Zoltán, Féja Géza és Sinka István is.

Fontos szerepet kap Bohuniczky Szefi novellista és memoáríró, valamint Sárközi Márta szerkesztő, miközben régi Závada-szereplők is visszatérnek. A kiadó azt is kiemelte, hogy

a regényben bujkálásról, árulásról és személyes veszteségekről is szó esik, miközben a huszadik század legvitatottabb eseményei új fénytörésbe kerülnek.

A szerző régi olvasói több kapcsolódási pontot is felfedezhetnek majd Závada korábbi regényeivel.

Nem pártolta a kirekesztést

Nem először foglalkoztatja Závada Pált Németh László öröksége. A Pernye és fűben már fontos szerepet kapott a Kisebbségben című röpirat körüli vita, amelyről az író 2025 elején az Indexnek is beszélt. Závada akkor így fogalmazott „Hogy az ilyen érvek megjelentek, és elterjedtek, ez nem volt véletlen, mert ezeknek az enyhén szólva is ásatag és káros eszméknek népszerű kidolgozói és terjesztői voltak. Részben Szabó Dezső és leginkább Németh László, aki mindezt a különféle gondolatmeneteiben a legkomolyabban és a legcsábítóbban vezette le – de még Erdei Ferenc és Bibó István gondolkodására is hatott.”

Az író ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy Németh László nézetei nem azonosíthatók az állami üldöztetéssel.

Németh László egyáltalán nem volt az államhatalmi kirekesztés, a jogfosztás híve, a zsidóság elleni törvényeket pedig végképp nem pártolta, nem szólva a bekövetkezett deportálásról, a halálos üldöztetésről. De gondolkodását szinte megingathatatlanul az vezette, hogy a magyarság önazonosságának megtartásában, fejlődésében vagy lehetséges kibontakozásában a vér szerinti származásnak erős befolyása van.

A Talajvíz és irodalom bejelentése alapján Závada most még közvetlenebbül fordul ehhez a témához: Németh László már nem csupán egy történelmi és szellemi vita szereplőjeként jelenik meg, hanem az új regény egyik központi alakjaként.

(Borítókép: Závada Pál 2024. december 18-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)